Éveken át a látogatók beduin idegenvezetővel mászták meg a Sínai-hegyet, hogy megnézzék a napfelkeltét a zord, érintetlen táj felett, vagy hogy részt vegyenek más beduinok által vezetett túrákon.

A bbc.com szerint Egyiptom egyik legszentebb helye – amelyet zsidók, keresztények és muszlimok egyaránt tisztelnek – most heves vita középpontjában áll, amelynek célja egy megaturisztikai projektté való átalakítása . A helyiek Dzsabal Músza néven ismert Sínai-hegy az a hely, ahol Mózes állítólag megkapta a Tízparancsolatot. Sokan azt is hiszik, hogy a Biblia és a Korán szerint itt szólt Isten a prófétához az égő csipkebokorból.

A görög ortodox egyház által működtetett 6. századi Szent Katalin kolostor is itt található – és úgy tűnik, hogy az összes szerzetes marad, miután az egyiptomi hatóságok görög nyomásra tagadták, hogy bezáratni akarták volna.
Azonban továbbra is komoly aggodalmak merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ez az elszigetelt, sivatagi helyszín – az UNESCO Világörökség része, amely magában foglalja a kolostort, a várost és a hegyet – hogyan alakul át. Luxushotelek, villák és bevásárlóközpontok épülnek.

A település otthont ad egy hagyományos beduin közösségnek, a Jebeleya törzsnek is. A „Szent Katalin Őrzői ” néven ismert törzs otthonait és ökoturisztikai táborait csekély vagy semmilyen kártérítés nélkül lebontották. Még arra is kényszerítették őket, hogy holttesteket költöztessék el a temető sírjaiból, hogy helyet csináljanak egy új parkolónak.

A projektet szükséges „fenntartható fejlődésként” mutatták be , amely fellendítené a turizmust, de akaratuk ellenére rákényszerítették a beduinokra – mondja Ben Hoffler, brit utazási író, aki szorosan együttműködött a Sínai-félsziget törzseivel.
„Ez nem az a fejlesztés, amit Dzsebeleja lát vagy követel, hanem az, hogy néz ki, amikor felülről ráerőltetik, hogy a külföldiek érdekeit szolgálják a helyi közösség kárára” – mondta a BBC-nek.

„Egy új, városi világ épül egy nomád örökséggel rendelkező beduin törzs köré. Ez egy olyan világ, amelytől mindig is elszakadtak, amelynek felépítéséhez nem járultak hozzá, és amely örökre megváltoztatja helyüket saját hazájukban ” – tette hozzá.
A körülbelül 4000 fős helyi lakosok nem hajlandók közvetlenül beszélni a változásokról.

A kolostorhoz fűződő kapcsolata miatt a mai napig Görögország a leghangosabb külföldi hatalom az egyiptomi tervekkel kapcsolatban.

A feszültség Athén és Kairó között fokozódott, miután egy egyiptomi bíróság májusban úgy határozott, hogy a Szent Katalin-kolostor – a világ legrégebbi folyamatosan használt keresztény kolostora – állami területen található.
Egy évtizedekig tartó vita után a bírák kimondták, hogy a kolostornak csak a földterület, amelyen áll, és a környező régészeti és vallási lelőhelyek „használatára” van joga.

II. Jeronimosz athéni érsek, a görög egyház feje gyorsan elítélte a döntést. „A kolostor vagyonát elkobozzák és kisajátítják. Az ortodoxia és a hellenizmus eme spirituális jelzőfénye most egzisztenciális veszélyben van” – mondta egy nyilatkozatban.

Egy ritka interjúban Damianosz érsek, aki régóta vezeti a kolostort, egy görög újságnak azt nyilatkozta, hogy a döntés „súlyos csapás számunkra… és szégyen ”. A helyzet kezelése megosztottsághoz vezetett a szerzetesek között, és nemrégiben úgy döntött, hogy lemond.

A jeruzsálemi görög ortodox patriarchátus hangsúlyozta, hogy a szent hely – amely felett egyházi joghatósága van – magától Mohamed prófétától kapott védelmet.

Azt mondta, hogy a bizánci kolostor – amelyben egy a Fátimida-korban épült kis mecset is található – „a keresztények és muszlimok közötti béke szimbóluma, valamint a remény menedéke egy konfliktusokkal teli világ számára”.
sgy