A RUGONFALVI REFORMÁTUS TEMPLOM

A rugonfalvi református templom a falu egyetlen középkori emléke. Nem tudni, pontosan mikor épült, de a kutatók szerint valamikor a 13. században tehették le az első alapköveket. A templombelső egyik legszebb dísze a gyönyörűen restaurált freskó, amely a három király, Gáspár, Menyhért és Boldizsár történetét ábrázolja. Egy negyedik személy alakjában megjelenik mindenféle emberi gyarlóság, ezzel erősítve rá arra a tiszta szívre és erős hitre, amelynek köszönhetően a királyok egészen a jászolig követték a csillagot.

A GELENCEI SZENT IMRE RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A gelencei római katolikus műemlék templomot Szent Imre herceg tiszteletére szentelték fel. A XIII. századi épület több építészeti stílusjegyet őriz, így megtalálhatók benne a gótika, a romantika, a reneszánsz és a barokk elemei is. A templom egyik különlegessége, hogy bármelyik részletére téved az ember tekintete, mindenhol színek fogadják. A freskók és a kazetták mellett a karzat lapjai is pompás díszítést kaptak: szentek képeivel borították be, közvetlenül ez alatt, a főbejárat fölötti ajtón pedig székely jelképek fedezhetők fel: Nap, Hold és csillagok. A templom külső falán, az északi oldalon is falrajz-töredékek láthatók. Úgy vélik, a három első szent királyunkat ábrázolhatta valamikor, ám az évszázadok során olyan súlyosan megrongálódott, hogy talán sosem derül ki sem az eredeti mérete, sem a tematikája.

A SZÉKELYDERZSI UNITÁRIUS TEMPLOM

Egy majdnem fél ezres lélekszámú, kis faluban található az UNESCO-világörökség részét képező vártemplom, amelyet talán a legtöbben a freskóiról ismernek: a templomban található egy 1419-es készítésű falkép, amely a Szent László-legendát örökíti meg. Ez Jungi Pál mester munkája, és a Kárpát-medence egyik legcsodálatosabb Szent László-falképciklusa, amely valahogy szép egészében megmaradt, ezért is olyan értékes. A karzat mögött van egy rejtett rész, és a 2016-os restaurálás során derült ki, hogy ott is megmaradt a falkép, tulajdonképpen ott kezdődik, a várból való kivonulással.

A falkép egy csatajelenetet ábrázol, amely azt a pillanatot örökíti meg, amikor a kunok megtámadják az országot, a magyar király, illetve hercegek pedig kivonulnak ellenük és összecsapnak. A krónika szerint a csatában Szent László egyszer csak észreveszi, hogy az egyik kun elrabolt egy lányt, akiről ő azt gondolta, hogy a váradi püspök lánya, így utánaeredt, hogy megmentse. Mivel nem tudta utolérni a kunt, azt kiáltotta a lánynak, hogy rántsa le azt a nyeregből, a lány ezt megteszi, így Szent László meg tud vívni vele, és végül a lány segítségével legyőzi azt. Székelyderzsi különlegesség ugyanakkor, hogy a zárójelenet nagyon épen megmaradt: a történet egy pihenésben ér véget, amikor Szent László a lány ölében pihen meg.

A Szent László-legendával szembeni oldalt egy másik falkép díszíti, amely kép Saulnak a damaszkuszi úton való megtérését ábrázolja. A képen Saul, a későbbi Pál leesik lováról, és látomásban megjelenik előtte Jézus. A kísérő katonának a kezében egy kopjás zászlót lehet látni, aminek a latin szövege tartalmazza azt, hogy ki és mikor készítette a művet. A felirat szerint ezt „festette és tartósította Ungi István fia, Pál, az Úr 1419. Évében”. A falkép további részében Mihály arkangyal látható, amint egy mérlegen a lelkeket megméri, illetve három ismeretlen püspökszent is látható.

AZ OKLÁNDI UNITÁRIUS TEMPLOM

Az oklándi unitárius templom nemcsak festett kazettáiról, freskóiról híres, hanem ott található meg Hargita megye legrégibb, máig használatban lévő festett székelykapuja is, ugyanakkor egy eredeti, 1848-as szabadságharcos lovassági toborzózászló, amely sokáig a templom orgonaszekrényében lapult.
Oklándon a legnépszerűbb Szent László-legendarészek mellett a nyitókép után van egy olyan sajátos részlet is, amely Szent László megkoronázását ábrázolja. Az angyal fentről jön és a lovagkirály fejére koronát helyez, előtte egy püspök és egy ferences szerzetes van. A további jelenetek már ismerősek más Szent László-legenda ciklusokból, tehát látható a csatajelenet, a kunok, a híres üldözés jelenet, majd az utolsó részlet, a birkózás jelenete.

A NAGYAJTAI TEMPLOMERŐD

Kriza János szülőfalujában, Nagyajtán áll a híres templomerőd, amelynek központi része a templom, ezt pedig egy több méter magas várfal veszi körül. A közösség máig itt hallgatja az istentiszteleteket, ám a bástyákban állandó kiállításokat is berendeztek, hogy az idelátogatók a hét bármely napján ízelítőt kaphassanak Erdővidék gyöngyszemének történetéből.
A templom falait gyönyörű Szent László-freskók díszítik, amelyek mégy az 1350-es években készültek. Sajnos ezek a 16. században súlyosan megrongálódtak, ugyanis a gyülekezet az akkori sík mennyezet gótikussá való átépítése mellett döntött, így bevágtak a képekbe, és arányosan orsós gyámköveket helyeztek a falra.

AZ ÁKOSI TEMPLOM

Nem minden erdélyi és partiumi templom volt ilyen szerencsés, az egykori freskók és szekkók megmentését illetően. A Szatmár megyei Ákos község 12. századi templomát, amely egykor – a reformáció előtt –, a Benedek-rend monostora volt, néhány éve felújították. Mivel a magyar államtól nem kaptak támogatást, a lelkész Bukarest kezére adta a felújítást. A román régészek és művészettörténészek azonban nem az eredeti állapotot kívánták visszaállítani, hanem sajátos elképzelésük szerint végezték a tatarozást, amit ez esetben nem lehet restaurálásnak nevezni. A felújítás drámai eredményét ma láthatjuk.

A templom belsejében a vakolatot leverték, így ma, csupasz téglafalak fogadják a látogatót. Az eredeti, a kolozsvári Farkas utcai templom csillárjainak másolatai eltűntek, a padozatot felszedték és új, téglaszerű padozat került a helyére. A több százéves padok egy része is eltűnt, a templom kriptáját pedig betemették, mert a feltárásra már nem maradt pénz. A legnagyobb kárt a vakolat leverése okozta, hiszen ebben a templomban is látható volt egykor a Szent László legenda, amit mészréteg takart, de amelyről a korábbi, Schulek-féle felújításkor készült leírás beszámol. Schulekék, a freskókat az akkori protestáns egyházi tiltás miatt nem tudták restaurálni.

Ma egy lecsupaszított, félkésznek látszó templomteret láthatunk, amely elvesztette stílusának jellemzőit, noha a magyar templomépítészet egyik, a Jáki templommal egyidős és azonos értékű kincse volt.

Stoffán György
Képünkön: A felújítással tönkretett ákosi monostor református temploma