A kétkedőknek szeretném leírni, hogy a Duna a régmúltban, egészen az 50es évekig, nagy vízhozamúnak számított, sokszor kiöntött. Ezt már a középkori emberek is tudták, felismerték és ki is használták egészen az Árpád kortól kezdve, így létrejöttek a Duna menti fokok, melyek áradás idején feltelítődtek vízzel (és hallal), majd a tetőzéskor elrekesztették, így létrehozva egy víztárolórendszert. Ennek közvetlen oka a légköri nedvesség javítása, a föld kapilláris rendszerének az átjárhatósága, a vadak és emberek vízigényének a kielégítése, és nem mellesleg a halászat volt. Többek között emiatt nem voltak a középkori Magyarországon nagymérvű éhínségek, mert hal mindig akadt.

Visszatérve az eredeti témához: Dunából történnő vízpótlás során a Mezőfalvától Seregélyesig tartó Sárosd-Seregélyesi vízfolyás közvetett környezete is kapna vízutánpótlást. A vizes élőhelyek megmenekülnének, újraélednének.

De a projektnek van egy másik leküzdendő problémája: a Sárosd-seregélyesi vízfolyás nem a Velencei-tóba torkollik (képen a piros vonal 1-es számmal)! Kb1,5- 2 méterrel alacsonyabb részen torkollik be a Kajtor csatornába Seregélyes határában a 62es út mellett, kb 8-9 km-re a Velencei-tótól. Tehát itt is kéne egy olyan átemelő részt csinálni, ami leküzdhetné ezt az emelkedést. Cserében a Dinnyési fertő nádasának (képen bíbor kör 3-as számmal) a szűrőhatása képes lenne a Duna eltérő vízminőségét a Velencei tó vízminőségéhez igazítani puffereléssel, tisztítással, és ottani vizes élőhelyek ujraélesztésével.

Csak megjegyzés, hogy a Seregélyes Elzamajor határában óriási vizes élőhelyek szűntek meg a kiszáradás miatt (egykori Nádas tó maradványai), amik újrateremthetőek lennének a pufferelés által. Szintén megjegyzésként: a Százhalombatta és Kápolnásnyék között kiépült csővezeték van, de olaj volt benne addig, amíg a battai erőmű nem épült meg. Ez egy alapos tisztítás után akár működhetne is, csak itt nem lenne olyan szekunder környezeti nyereség, és pufferelési zóna, mint a fent említett javaslatnál.

A folyóvíz és az állóvíz (itt most a Velencei tó vizének különleges kémiai összetételére gondolok) között óriási a különbség! Nem szabad közvetlen keverni a kettőt az eltérő mikro-, és makrobiológiai és kémiai jellemzői miatt, mindenképpen ki kellene alakítani egy tároló-puffer-üllepítő zónát (képen zöld kör 2-es számmal), ahol a dunai víz jellemzőit közelítjük a Velencei tóéhoz. Ez az egykori Nádas tó területe lenne, a Velencei tó délnyugati sarkától a 62-es útig.

Ez 3 okból is nyereséges lenne: az egyik a fent említett vizes élőhelyek ujjáélesztése, a másik a közvetett (Sárosd - Seregélyesi vízfolyás menti vizes feltelítődések, a harmadik az így kialakított nádas tórendszer vízfelületének mikrokörnyezeti pozitív hatása (a közvetlen levegő vizpárával való telítettsége), esetleges negyedik pozitív hatás: az így kialakított tórendszer a sáregresi tórendszer alternativájaként akár horgászparadicsom is lehetne, mint turisztikai desztináció.

U.i:
Kimaradt az a rész, hogy a vizet csak a Dunából kell kiszivattyúzni, mert utána a táj adottságai miatt a víz természetes módon, gravitációs úton jutna el a Dinnyés - Kajtor csatorna torkolatáig.
Lehet terjeszteni, hátha eljut Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez.

Horváth Bálint