A SZÁD és három magánszemélyt képviselő jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság szerdai közleményében közölte, az ügy 2019 decemberében kezdődött, amikor a SZÁD és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete az MKKSZ sztrájkot hirdettek a szociális ágazatban dolgozók bérrendezéséért, munkakörülményeinek javításáért, és azért, hogy a magyar állam által a szociális ágazatra fordított éves költségvetés mértéke érje el az EU-s átlagot. Ha a lakosság alapvető szükségleteit érintheti egy sztrájk, meg kell állapodni a feleknek a még elégséges szolgáltatásokról. Ha nem sikerül megegyezni, bíróságtól kérhetik ennek megállapítását. A két szakszervezet tehát előterjesztette javaslatait az elégséges szolgáltatásokról, de a kormány visszadobta azt azzal, hogy újat kér. A SZÁD és az MKKSZ 2020 februárjában ezért bírósághoz fordult. Elsőfokon nyertek, másodfokon vesztettek, harmadfokon ismét nyertek, de hiába döntött mellettük a Kúria, 2020 decemberére született döntés. Eddigre eltelt az utolsó olyan nap is, amit a szakszervezetek az eredeti bejelentésükben a munkabeszüntetésre megjelöltek. Így ha sztrájkolni akartak volna, elölről kellett volna kezdeniük a folyamatot. Ezután fordult a SZÁD és a szervezet három tagja az EJEB-hez.

A bíróság május 12-én kimondta, Magyarország megsértette a SZÁD és tagjainak egyesülési szabadsághoz való jogát. Ugyanis annyira elhúzta a sztrájkhoz szükséges kötelező eljárásokat, hogy ezzel voltaképp kiüresítette a sztrájkjog érdemi gyakorlását. Emiatt az EJEB 10 ezer euró sérelemdíj és az eljárási költségek megfizetésére kötelezte a magyar államot.

A bíróság szerint a sztrájk csak akkor valós érdekvédelmi eszköz, ha időben gyakorolható. A magyar állam mulasztásai és az elhúzódó eljárások, valamint a kormány érdemi együttműködésének hiánya miatt megfosztotta a tervezett munkabeszüntetést annak gyakorlati jelentőségétől. A sztrájkjog márpedig alapjog, azt nem lehet kiüresíteni eljárási akadályokkal vagy szabályozással. Márpedig a Helsinki Bizottság szerint ezt tették anno a sztrájkolni vágyó pedagógusokkal is, akik végül a polgári engedetlenséghez fordultak.

A strasbourgi ítélet nemcsak a szociális ágazat dolgozóinak ad igazat, hanem fontos iránymutatást jelent minden magyar munkavállaló számára: demokratikus társadalomban az egyesülési jog alapján a munkavállalók kollektív fellépését, véleménynyilvánítását és érdekvédelmét biztosítani kell. Az államnak az is kötelessége, hogy valódi, hatékony és időben hozzáférhető jogvédelmet garantáljon abban az esetben, ha e jogot megfelelő alap nélkül korlátozzák – mondta Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke.

( Csákány Áron )