A cég képviselői a Financial Timesnak elmondták, hogy támogatják a haderő megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, mivel a NATO az Oroszországgal szembeni elrettentő képességének megerősítésére törekszik.

De azt mondják, aggódnak a kötelező sorkatonasághoz való visszatérés miatt, valamint a hadsereg azon erőfeszítései miatt, hogy több civilt vonzzon tartalékos szolgálatra. Ez még nagyobb nyomást gyakorolna a szűk munkaerőpiacon képzett munkaerőt toborozni próbáló vállalatokra, mondják az üzleti képviselők.

A legnagyobb munkaadói szervezet felhívása

„Drámai a biztonsági helyzet” – mondta Steffen Kampeter, a BDA, az ország legnagyobb munkaadói szervezetének igazgatója, hozzátéve, hogy üdvözli a fegyveres erők megerősítésére irányuló erőfeszítéseket. Figyelmeztetett azonban, hogy a hadsereg versenyezni fog a polgári személyzeti igényekkel.

„Igen, több aktív szolgálatot teljesítő katonára van szükségünk” – mondta. „Igen, ki kell bővítenünk a tartalékos rendszert. De ezt csak egy erős gazdaság teheti lehetővé” – figyelmeztetett.

Fontolóra veszik a kötelező toborzás egy formáját

Boris Pistorius német védelmi miniszter egy önkéntes toborzási modell bevezetését tervezi, amelynek keretében kezdetben évente körülbelül 5000 18 éves fiatalt soroznának be a hadseregbe.

De elismerte azt is, hogy egy ilyen rendszer valószínűleg nem fogja betölteni a hadseregben lévő nagy hiányosságokat, és egy tartalék lehetőséget javasolt, nevezetesen a kötelező sorkatonasághoz való visszatérést. 2011-ig a fiatal férfiaknak katonai szolgálatot kellett teljesíteniük, vagy polgári szolgálatot kellett választaniuk.

Pistorius, a Szociáldemokrata Párt tagja, nem részletezte, hogyan működne a kötelező sorkatonaság modellje. Kifejezte azonban a svéd rendszer iránti támogatását, ahol a fiatalok körülbelül 10%-át toborozzák évente egy kiválasztási folyamat után.

Súlyos hiány a képzett munkaerőből

Bár a foglalkoztatottsági ráta rekordmagas lett, az OECD adatai szerint Németországban a legrövidebb az átlagos munkaidő az összes gazdag gazdaság közül. Az ország új kormánya, élén a konzervatív Friedrich Merz pénzügyminiszterrel, ígéretet tett arra, hogy ráveszi az alkalmazottakat a hosszabb munkavégzésre a stagnáló gazdaság fellendítése érdekében.

Merz abban bízik, hogy a munkaidő növelése segíteni fog a képzett munkaerő akut hiányának megoldásában olyan ágazatokban, mint az egészségügy, az oktatás és a mérnöki ipar.

Kampeter szerint ez az erőfeszítés még fontosabb lenne, ha a fegyveres erők versenybe szállnának az alkalmazottakért. „Ha elveszik tőlünk a szükséges személyzetet, az azt jelenti, hogy olyan kérdések, mint a heti munkaórák száma, a munkával töltött élet hossza, a részmunkaidősök jobb munkaerőpiaci integrációja – ezek a témák mind még fontosabbá válnak” – mondta. Egy másik üzleti csoport képviselője, aki névtelenséget kért szervezete részéről, azt mondta, „sok kérdése” van a kötelező sorkatonasághoz való visszatéréssel kapcsolatban.

A személy azt mondta, hogy „kétségtelen, hogy tenni kell valamit” a Bundeswehrbe való toborzással kapcsolatban. Hozzátette azonban: „Két ellentétes cél van – a gazdasági jólét és a védelem.”

Egy tanulmány szerint egy önkéntes katonai szolgálati program hatékonyabb lenne

A müncheni Ifo Intézet tavalyi tanulmánya szerint egy önkéntes katonai szolgálati program hatékonyabb lenne, mint egy olyan, amely kötelező sorkatonai szolgálatot ír elő.

A német pénzügyminisztérium megbízásából készült kutatás figyelmeztetett, hogy a kötelező modell magas gazdasági költségekkel járna az ország számára, valamint negatív hatással lenne az egyénekre és pénzügyi kilátásaikra, késleltetve az oktatásba vagy a munkába való belépést.

Az Ifo Intézet megállapította, hogy egy jól fizetett önkéntes modell, amely a németországi 18 évesek éves korosztályának 5%-át – mintegy 39 000 embert – meggyőzné a bevonulásról, évi 1,5 milliárd euróba kerülne a kormánynak a bérek kifizetése terén. Ez több mint kétszerese lenne egy ugyanekkora kötelező toborzási modell költségének, amely állítólag alacsonyabb fizetést kínálna.

De ezt a költséget ellensúlyozná a bruttó nemzeti jövedelemre gyakorolt kisebb hatás. A hatás nagyobb lenne, ha a kormány több újoncot akarna vonzani. A német hadseregnek a következő évtizedben mintegy 80 000 fővel kell bővülnie, hogy teljesítse Németország NATO-kötelezettségeit.

Túlzóak az aggodalmak, mondja a professzor

Magas rangú katonai tisztviselők szerint a hadsereg tartalékosainak – amelyeket évente néhány hétig a hadsereggel dolgozó civilek alkotnak – a következő években el kell érniük a 200 000 főt. Merz, aki az üzleti környezet lelkes támogatójaként mutatkozott be, áldozatokat kért a vállalatoktól e törekvés támogatása érdekében.

Carlo Masala, a müncheni Bundeswehr Egyetem nemzetközi politika professzora azonban azt mondta, hogy a kötelező sorkatonai szolgálathoz való visszatérés gazdasági hatásaival kapcsolatos aggodalmak „túlzóak”.
Azt mondta, hogy még egy kötelező modell szerint sem több mint 25 000 fiatal férfit hívnának be évente – jóval kevesebbet, mint a hidegháború tetőpontján a több mint 200 000 nyugatnémet újonc. „Összességében az a benyomásom, hogy a német üzleti élet felismerte, hogy pozitív módon kell bekapcsolódniuk a védelmi kérdésbe” – mondta Masala. „Végső soron ezt el kell fogadniuk” – tette hozzá.

a szerk.