Súlyos kérdéseket vet fel a több tízmilliárd forinttal támogatott Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus nevű egyházi szervezet budapesti VIII. kerületi, a Nemzeti Múzeum melletti palota épületének az esete. A kormányszóvivők szerint az egyháznak ezer-kétezer híve van, az 2017-ben ennek ellenére ingyen kapott a magyar államtól két palotanegyedi ingatlant, hogy ott dialógusközpontot, lelkiségi, kulturális és tudományos akadémiát hozzon létre. Közlésük szerint erre a magyar állam 2023-ban 5,3 milliárd forintos támogatást biztosított, ami mostanra több mint hatszorosára, 34,2 milliárd forintra hízott, miközben a központ még mindig nem készült el.

A kormányszóvivők tájékoztatása szerint az ezzel kapcsolatos dokumentációt a Ruff Bálint által vezetett Miniszterelnökség munkatársai átnézték, és arra jutottak, hogy az arról készült beszámolók, teljesítésigazolások, valamint a műszaki és pénzügyi ellenőrzések dokumentumai hiányosak, a kivitelezői díjazások átláthatatlanok, az azokban szereplő adatok pedig sokszor ellentmondanak egymásnak. A kormány ezért költségvetési csalás, ahhoz kapcsolódó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, és hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt tett feljelentést.

Az egyházi szervezet tájékoztatása szerint az új kormány a projekttel kapcsolatos nyilatkozatáról először a sajtóból értesültek, és nem igaz annak tartalma, miszerint a beruházás költségei többszörösére növekedtek. Ahogy írják, “a megítélt támogatási forrás lehívása a beruházás előrehaladtával összhangban, a vonatkozó kormányzati döntések alapján, ütemezetten történt. A támogatási keret nem emelkedett. Ellenkezőleg: a felelős és takarékos gazdálkodás eredményeként annak egy jelentős részét az Exarchátus nem is vette igénybe. A létesítményt idén június 30-án jelentették készre, és a dialógus központot az egyházukat vezető I. Bartolomaiosz egyetemes pátriárka idén szeptemberre tervezett látogatására akarták időzíteni. Elmondásuk szerint az üzemeltetés előkészítése ezután még az év végéig folytatódik.-közölte az egyház.

Sajnos nyilvánosan elérhető források nincsenek arról, hogy a szervezet pontosan mennyi pénzt kapott a magyar államtól, egy 2022-es jogszabály mindössze annyit ír elő, hogy azt “központi költségvetési forrásból” valósíthatják meg.

Ahogyan egy állam diplomáciai képviseletének jelentőségét sem az adott országban élő állampolgárainak létszáma határozza meg, úgy a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi jelenlétének jelentőségét sem lehet pusztán statisztikai adatok alapján megítélni. A beruházás jelentősége ezért nem mérhető kizárólag a magyarországi ortodox hívek számával. Közölték ezen kívül, hogy a budapesti központ kialakítása szerintük “kiemelt egyházi, egyház-diplomáciai és társadalmi jelentőségű kezdeményezés, amely jóval túlmutat egy műemléki épület komplex rekonstrukcióján. Elmondásuk szerint egyházuk európai képviselete “ebben a régióban egyszerre kíván vallási, lelkiségi és egyházi tudományos feladatokat ellátni, a keleti kereszténység két évezredes hagyományát folytatva.-közölte a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa.

Tény kérdése, hogy az Orbán-kormányok rendkívül nagy összegekkel támogattak különböző egyházakat, ma már talán senkit nem lep meg. Ezt az ügyet talán azért teszi különlegessé , hogy ennek az egyháznak Magyarországon csak néhány ezer híve van. De van még hasonló egyház ami nem sokkal több hívővel rendelkezik. Az is tény, hogy az orosz ortodox egyház moszkvai patriarchátusának van magyarországi egyházmegyéje, amelynek Budapesten van a központja a hívek többségében értelemszerűen oroszok; a szerb ortodox egyháznak van egy névleg budai, a gyakorlatban szentendrei központú, Magyarország területét lefedő egyházmegyéje; s jelentős történelmi múltjuk is van hazánkban. A román ortodox egyháznak is van magyarországi egyházmegyéje gyulai központtal; sőt, még a bolgár ortodoxoknak is van itteni szervezete. Az isztambuli székhelyű Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus alá tartozó egyház a legrégebbi keleti ortodox egyház, amelyből az elmúlt kétezer évben egymás után váltak le a nemzeti alapon szerveződő egyházak, közöttük például már a görögországi ortodox egyház is. Az eredeti, konstantinápolyi patriarchátusnak világszerte néhány millió híve van, vezetője, a konstantinápolyi pátriárka azonban a különböző ortodox egyházakat vezető pátriárkák között első az egyenlők között elven kiemelt státuszt élvez. A most szóban forgó egyházi szervezet a bécsi központú, Ausztriai Metropólia alá tartozó Magyarország Orthodox Exarchátus nevű egyházjogi egység. Ennek vezetője Arszeniosz Kardamakisz, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája, akinek a székhelye Bécsben van. Ezzel a magyarországi exarchátussal írt alá 2014-ben személyesen Orbán Viktor egy hosszú megállapodást, amely szerint a magyar állam más egyházakkal egyenlő jogokat biztosított nekik. Két évvel később, 2016 decemberében aztán már arról állapodott meg Balog Zoltán akkori emberminiszter és Arszeniosz Kardamakisz bécsi metropolita, hogy az egyház dialógus-, pasztorális és kulturális központot hoz létre Budapesten, amelyben egy könyvtárat, egy karitatív szolgálatot és egy vallások közötti párbeszédet szolgáló intézményt hoz majd létre. A kormány egy későbbi kormányhatározattal aztán két egymás melletti, a budapesti Palotanegyedben lévő ingatlant adományozott az egyháznak a központ létrehozásához. Ezek közvetlenül a Nemzeti Múzeum mellett, a Múzeum utca 11. és Ötpacsirta utca 3. szám alatt találhatóak a két utca sarkán. Ez, bár két címen és helyrajzi számon található, valójában egyetlen XIX. századi palotaépületet takar. A zárt beépítésű, kétemeletes palotát 1869-ben építették Károlyi Sándor gróf megrendelésére, a Skalniczky és Koch építésziroda megbízásából, Pucher József tervei alapján. Az épületegyüttes a második világháború utáni államosításig a Károlyi család tulajdonában maradt, így azt Károlyi-palotának hívják, de nem összekeverendő a néhány száz méteres körzetében lévő számos másik Károlyi-palotával, például azzal, amelyet az előző kormány a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek adott, és azzal, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum működik. Az államosított épületben 1964-től az Országos Idegenforgalmi Hivatal, majd 1969-től a MÁV Épületfenntartási Főnöksége működött, velük párhuzamosan pedig itt rendezkedett be a MÁV Szimfonikus Zenekara is, amely még néhány évvel ezelőtt is használta a palota néhány helyiségét.

Az épület kulcsait 2017. augusztus 20-án Semjén Zsolt miniiszterlelnök-helyettes adta át.

( G.M.)