A megmaradás és az összetartozás üzenete Tornalján
Ahogyan a Magyar Kormány Budapesten a Kossuth téren, úgy a Kárpát-medence valamennyi magyar egyesülete, szervezete is megemlékezett az 1920-as nemzeti tragédiáról. (Igaz, ma másképpen hívják, azonban nem az elnevezés számít... csak az emlékezés.)
A nemzeti összetartozás napja alkalmából tartottak megemlékezést június 4-én csütörtökön délután a tornaljai Rákóczi Magyar Ház udvarán. A Csemadok Tornaljai Területi Választmánya és a Rákóczi Szövetség helyi szervezete által megtartott rendezvényen a történelmi emlékezés mellett a felvidéki magyarság megmaradásának és összetartozásának üzenete került a középpontba.

A megemlékezésen Tamás Ákos, a Csemadok Tornaljai Területi Választmányának titkára köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kiemelte, hogy külön öröm számára, hogy az eseményen a legfiatalabbaktól az idősebb generációkig minden korosztály képviselteti magát. Az emlékezés ma már nem csupán a veszteségekről szól. Emlékezzünk arra, hogy a határok változhatnak, de az emberi kapcsolatok, a közös nyelv, a kultúra és az egymás iránti felelősség megmaradhat – fogalmazott.

Az ünnepség emlékbeszédét Igo Zoltán, a Sajógömöri Alapiskola történelemtanára mondta. Beszédét Karinthy Frigyes Trianon-emléknapra írt gondolataival vezette fel, majd a történelmi esemény emberi oldaláról számolt be. Trianonról beszélni sosem könnyű. Nem pusztán egy évszám vagy térkép, hanem emberi sorsok, otthonok, családok és nyelvek története – hangsúlyozta. A szónok emlékeztetett arra, hogy az 1920. június 4-én aláírt békeszerződés következtében emberek milliói kerültek egyik napról a másikra új államok fennhatósága alá, miközben szülőföldjüket nem hagyták el. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a közösségek erejét éppen az bizonyítja, hogy a történelem viharai ellenére sikerült megőrizniük nyelvüket, kultúrájukat és identitásukat.

Igo Zoltán külön kitért a felvidéki magyar lét sajátosságaira is. Mint mondta, sokszor találkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen nyelven beszélnek otthon a családjukkal, vagy hogy magyarnak vagy szlováknak tartják-e magukat. – A felvidéki magyar lét sajátos történelmi tapasztalatot, különleges közösségi élményt jelent. Sokszor a megmaradás nem hangos hőstett, hanem a hétköznapok csendes munkája: magyarul szólni a gyermekünkhöz, magyar könyvet adni a kezébe, vagy részt venni egy ilyen megemlékezésen – fogalmazott. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzeti összetartozás napja nem csupán a múlt fájdalmainak felidézéséről szól, hanem köszönetnyilvánítás is azok felé, akik generációkon át őrizték a magyar nyelvet, kultúrát, hitet és közösséget.

Az ünnepségen igét hirdetett Fazekas Ágnes református lelkész, közreműködtek az óvodások, alapiskolások, középiskolások, valamint az Andante Vegyeskar is, amely több mint öt évtizede meghatározó szereplője a helyi kulturális életnek. A megemlékezés méltó lezárásaként a különböző oktatási intézmények és szervezetek koszorút helyeztek el a Rákóczi Magyar Ház udvarán álló kopjafánál, majd a résztvevők közösen hajtottak fejet és énekelték el a Szózatot.

via ma7/Sgy.
Kép: Ma7


2026.06.05 08:58:30


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!