A szecesszió kiemelkedő marosvásárhelyi építőmestere, a 150 éve született Csiszár Lajos (1876–1963) életművét szeretnék megismertetni a nagyközönséggel szülővárosában. A műemléki világnap alkalmából városnéző sétákkal idézik fel az építőmester munkásságát, aki nemcsak a Bernády György nevével fémjelzett korszak jelentős középítkezéseinek kivitelezője volt, hanem fontos szerepet játszott a helyi lakóházépítészet alakulásában, a szecessziós stílus elterjedésében és az építőiparos társadalom megszervezésében is.

A kezdeményezés apropóján Orbán János művészettörténésszel, a Maros Megyei Múzeum és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ Egyesület szervezte városnéző séták kezdeményezőjével beszélgettünk arról, miért tartják lényegesnek Csiszár Lajos alakjának megismertetését az utókorral. Továbbá miként lehet erősíteni az épített örökség iránti érdeklődést, illetve miért fontos ennek tudatosítása a helyi közösségben. A művészettörténész elmondta, évente több alkalommal is szerveznek olyan eseményeket, ahol a város műemlékeit népszerűsítik, kezdeményezésük célja, hogy az építészeti értékek megismerése a nagyközönség számára is hozzáférhetővé váljon.

Az érdeklődés felkeltésének kulcsa az ismeret: az emberek akkor kezdenek el kötődni a műemlékekhez, ha tudatosul bennük azok értéke és építészeti jelentéstartalma.

Ugyanakkor az épített környezet – a természeti környezethez hasonlóan – szervesen hozzájárul az életminőségünk alakulásához, hiszen nap mint nap benne élünk, ezért védelemre szorul. Továbbá ezek az épületek a múltunk lenyomatai, amelyek hozzájárulnak a helyi és tágabb értelemben az erdélyi kulturális önazonosság formálásához” – fejtette ki.

Hozzátette, az épített örökség iránti érdeklődés erősítésének hatékony módja lehet, ha „arcokat adnak” a város múltjának. „Amíg ugyanis az örökséget pusztán épületek halmazaként szemléljük, jelentése is szárazabb, elvontabb marad. Azonban, ha megismerjük azokat a múltbéli szereplőket, akik az alkotások mögött állnak, a város története kézzelfoghatóbbá és személyesebbé válik” – mutatott rá a művészettörténész.

Orbán János arról is beszélt, az épített örökség megismertetése nem választható el attól sem, hogy kiknek a története kerül be a köztudatba. Mint fogalmazott, míg egyes meghatározó személyiségek neve széles körben ismert, mások – noha munkájuk jelentős – háttérben maradnak. Rámutatott,

Marosvásárhelyen Bernády György, a városépítő polgármester alakja és életműve élénken él a köztudatban, azonban Csiszár Lajos – noha a korszak meghatározó építőmestere volt – kevésbé ismert. Hozzátette, ennek ellensúlyozására korábban már a Maros Megyei Múzeum Bernády György. Viszonyrendszerek és kapcsolati hálók című, a Kultúrpalotában berendezett állandó kiállításának építészeti egységeiben is hangsúlyt kapott Csiszár munkássága, a kerek évforduló pedig újabb alkalmat kínál arra, hogy életművét más formában is közelebb hozzák a nagyközönséghez.

„Az építészeti örökség megértéséhez nem elegendő a megrendelők és a tervező építészek munkáját ismerni, azokra is figyelmet kell fordítani, akiknek a kivitelezésbeli jártassága biztosította az épületek minőségét és időtállóságát. Ha nem lettek volna elsőrangú szakemberek, ma nem ilyen állapotban állnának előttünk ezek a műemlékek” – fogalmazott.

Orbán János kitért arra is, Csiszár Lajos jelentőségét tovább növeli, hogy nem csupán kivitelezőként volt meghatározó. Pályája során nemzetközi tapasztalatokra tett szert: budapesti tanulmányai után Nyugat-Európában, többek között Párizsban tanult, Belgiumban és Londonban is járt, és egész életében tudatosan törekedett arra, hogy naprakész legyen az európai építészeti folyamatokkal kapcsolatban.

Csiszár Lajos továbbá a város közéletében is aktív szerepet vállalt. Elkötelezett lokálpatriótaként jelentős energiát fordított az építőiparos társadalom megszervezésére, nevéhez köthető az Iparos Tanoncotthon létrehozása, és a két világháború közötti időszakban is aktív közéleti szereplő maradt. Mint a Székely Iparos főszerkesztője (1906–1908) s a Vásárhelyi Napló munkatársa a Székelyföld iparosítását és műegyetem felállítását sürgette, az ipar és kereskedelem megerősödésének akadályai ellen füzetet adott ki (1913). Az első világháború után az Erdélyi Iparosok Lapja és a Magyar Kisebbség munkatársa; a Kemény Zsigmond Társaság (KZST) 1929-ben tagjává választotta.

Csiszár kivitelezői munkásságának egyik legfontosabb emléke a Komor Marcell és Jakab Dezső építész tervezte marosvásárhelyi Városháza. „A Városháza épületét Komorék a városban akkor még újszerűnek számító szecessziós stílusban tervezték. Marosvásárhelyen ekkor még kevés ilyen épület állt, így a hiteles és értő kivitelezés komoly szakmai kihívást jelentett.

Csiszár azonban – tapasztalatainak és felkészültségének köszönhetően – képes volt a feladatot magas színvonalon teljesíteni: a díszítések, formai megoldások és részletek mind hűen tükrözik a tervezői elképzeléseket” – mondta.

Csiszár Lajos legfontosabb munkáit április 18-án Orbán János művészettörténész vezetésével ismerhetik meg az érdeklődők. A magyar nyelvű városnéző séta szombaton 11 órakor, a román nyelvű pedig 14 órakor indul a Jankó Ábrahám szakiskola elől (Dózsa György utca 13.). Az építőmester főműve, a felújítás előtt álló szecessziós városháza szintén látogatható lesz: az épületet Oniga Erika művészettörténész és Jeremiás István idegenvezető mutatja be magyar és román nyelven. A bejárás 16 órakor kezdődik a Deák Ferenc téren álló Városháza előtt (ma: Győzelem tér 1. a szerk.).

Deák Szidónia
Kép: Facebook via Péter Ferencz