Az általa tervezett templomok, ravatalozók, középületek Magyarországon és Székelyföldön egy-egy helység markáns pontjait, turistalátványosságait képezik: Kolozsváron a törökvágási református templom, a vargyasi református templom, a csíkszeredai Milleniumi templom, a csíksomlyói Hármashalom-oltár, az árkosi és a sepsiszentgyörgyi ravatalozó, illetve egy szentgericei (Maros megye), egy kolozsvári és egy sepsiszentgyörgyi magánház került fel a Makovecz-művek térképére.

A házigazdák nyitottságának köszönhetően, mi ellátogathattunk a Cserr-házaspár által építtetett családi házba, amely Sepsiszentgyörgy egyik kis utcájában bújik meg. Két lehetőség volt: vagy igent mond a mester, vagy nemet Cserr Tünde, a ház asszonya néprajzosként határozza meg magát, bár soha nem dolgozott a szakmájában, férjével, Cserr Lászlóval együtt vállalkozóként élte életét az elmúlt években-évtizedben. Ettől függetlenül pontosan tudta, hogy Kós Károly szellemiségét tükröző házba szeretne költözni a háromszobás tömbházlakásból, hiszen mindig nagy csodálója volt a Székely Nemzeti Múzeum épületének, mely előtt annak idején naponta eljárt az iskolába. Aztán 2009-ben elkezdett érdeklődni és nézelődni a környéken, hol áll olyan ház, amely összesíti mindazt, amit ő elvár egy otthontól, hol él olyan tervező, aki Kós Károly szellemiségében alkot.

Mivel akkor nem talált ilyet a környéken, írt egy emailt Makovecz Imrének, amelyben elmondta kérését, és azt is megírta, hogy a Kós Károly-i örökség tisztelete vezette el a mesterhez. Két hét múlva megérkezett az igenlő válasz Makovecz Imrétől. Az organikus építészet lényege, hogy az épület a természettel és az emberrel harmóniában születik meg: a táj adottságaihoz, a hely szelleméhez és a lakók életmódjához igazodik. A ház nem pusztán lakóhely, hanem „élő szervezet”, amely alkalmazkodik és együtt lélegzik lakóival. Mindezeknek köszönhető, hogy „egyúttal sok házi feladatot is kaptunk” – mondta vendéglátónk.

„Utcaképeket, fényképeket kellett készítenünk az utcánk és a hozzánk közeli Csíki utca házairól, a városban található Kós Károly által tervezett épületekről. Geodéziai tanulmányt is kért a mester, amihez akkor még Nagyszebenből kellett szakembert hozatnunk, mert a városban nem volt ilyen. Majd mikor mindezek megvoltak, elutaztunk hozzá Budapestre a továbbiakat megbeszélni: mekkora a család, milyen házat képzelünk el, azt hogyan használnánk, milyen életmódot élünk” – részletezte Cserr Tünde.

Végül három év alatt csiszolódott véglegesre a ház terve, amely most egy meleg otthon, konkrétan és átvitt értelemben is, nem utolsósorban a férj, Cserr László vállalkozó munkájának köszönhetően. Jelenleg állandó jelleggel hárman lakják: a két nagylány most Magyarországon tanul, egy kisfiú lakik még otthon a szülőkkel. Nem tökéletes, de élhető, funkcionális, meleg otthon A ház egy tízáras telken áll, és bár eredetileg pincét is terveztek alá, azt a földtani tanulmányok alapján nem javasolta a mester, így utólag épült meg a ház mögött. Az ingatlan előkertjének tervrajzát Herczeg Ágnes tájépítész készítette, aki a Székely Nemzeti Múzeum felújítás utáni kertjét is megtervezte.

A lakóépület egy egybenyitott nappali-ebédlőből, és egy utólag ajtóval is elzárt kis konyhából áll. Ezekhez társul a galérián egy kis olvasó-tévéző kuckó, továbbá négy hálószoba, két fürdőszoba, egy illemhely, valamint egy technikai szoba. A falak 38 cm-es téglából készültek, mert a mester szerint a tömeg tartja a hőt, más szigetelés ezért nem is került rájuk. Padlófűtés van, de cserépkályha is tartozik az enteriőrhöz. Minden építőanyag a környékről van: a fenyőfa a háromszéki erdőkből, a cserefa a nagybaconiból, a padlón csekefalvi, a tetőn nagybaconi cserép, a ház előtt szentléleki homokkőből van a burkolat, rákosi bazalt kő van az udvaron és az alap burkolatán. A kályhát egy régi gelencei kúria kályhacsempéjének mintájával készítette Kolozsi Attila. Mindenütt sok a fa, a ház megjelenését ez határozza meg, ez adja meg a Makoveczre jellemző organikus jellegét. „Kellene még egy ablak az egyik falra, de mást nem változtatnánk rajta” – mondja a háziasszony.

Fizikailag emberek építették a házat, de szellemileg az Isten. Nagyon sok kisebb csoda, véletlen egybeesés segítette a haladást, például így találtunk rá – miután sok építkezési vállalatól kértünk árajánlatot és referenciát – a közvetlen szomszédságunkban levő Bi-Turn cégre és Bíró Lászlóra, aki elvállalta a kivitelezést, referenciaként pedig a gyerőmonostori paplakot adta meg. Arra, Kolozsvár és Bánffyhunyad között nem nagyon volt utunk, de egyszer a Budapestre szóló repülőjegyünket a marosvásárhelyi járat helyett véletlenül a kolozsvárira írták át, és így eljutottunk megnézni a paplakot is. 2011-be fogtunk neki az építkezésnek, de közben fejlesztettünk a cégben, ekkor volt egy kis szünet az építésben, majd 2013-ban költöztük be minimális bútorral. A lakberendezés számomra egy életfogytig tartó feladat, azzal együtt, hogy az elején még felkértünk erre egy kézdivásárhelyi belsőépítészt. Mostanában már én és a nagylányaim is járjuk az ócskapiacokat, szenvedélyesen keressük a régiségeket, illetve azt, ami illik ebbe az enteriőrbe” – mesélte Cserr Tünde.

Ott jártunkkor is láttuk, a tágas terekben zajlik az élet. A falon a gyermek rajzai, az asztalon egy csésze tea, nassolnivaló az alkalmi vendégeknek. Minden változik, alakul, mi magunk és az életünk is, de ez a ház mindennek teret ad, mindent befogad. Számunkra mindig egy olyan biztos pont, ahol a csendben a világ gyors változásait feldolgozhatjuk és kipihenhetjük” – osztotta meg velünk a Makovecz-ház tulajdonosa.

Bodor Tünde
Fotó: Tuchilus Alex
EÚ szerk: stoffán