Anyanyelvünket ünnepeljük november 13-án
A hazai sajtó a belpolitikai ingyencirkusz okán, átsiklott a magyar nyelv ünnepén, noha mint a régi mondás tartja: "nyelvében él a nemzet". Azonban, vannak olyan lapok, amelyeknek a nyelv maga az élet, a lehetőség, a megmaradás záloga. Ilyen az Erdélyben megjelenő Maszol.ro, amelynek az ünnere írt cikkét alább, köszönettel közöljük.
A magyar nyelv napját ünnepeljük november 13-án. Ez a nap lehetőséget teremt arra, hogy évente egyszer a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő magyar nyelvre.
November 13-án fogadta el Pozsonyban az országgyűlés az 1844. évi II. törvénycikket, amely a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánította. Addig az időpontig Magyarország hivatalos nyelve – Európában szinte utolsóként – a latin volt.

1844-ben tehát a II. törvénycikk értelmében magyart államnyelvvé nyilvánították. Ennek értelmében király az országgyűléssel és a magyar hivatalokkal kizárólag magyar nyelven értekezhetett. Az ország határain belül ez lett az oktatás nyelve is, a kapcsolt részekben pedig kötelező nyelvként oktatták a középiskoláktól felfelé. Az országgyűlés kizárólagos nyelve a magyar lett, de a horvátországi képviselők hat évre felmentést kaptak ez alól, így ők, ha akartak, latinul is felszólalhattak.

Nehéz feladat kiválasztani az anyanyelvkincs tengernyi virágszála közül a legszebb tízet. Kosztolányi Dezső így ír erről 1933. november 19-én a Pesti Hírlapban: „Erre komolyan nem lehet felelni. Olyan, mintha azt kérdeznék tőlünk, hogy melyik a zongora legszebb hangja. Minden a hangok viszonyától és pillanatnyi lelkiállapotunktól függ. Ha azonban játéknak fogjuk föl a kérdést, akkor válaszolhatunk rá, játékosan.”

Fotó: Maszol.ro
szerk: stoffán


2025.11.13 11:12:24


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!