Sir Keir Starmer brit miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy „van mit tenni” az amerikai-iráni tűzszünet biztosítása érdekében, ugyanakkor nem volt hajlandó megmondani, hogy megromlott-e a kapcsolata Donald Trumppal. Mindezt Iránon belüli figyelmeztetések közepette tette, miszerint kiléphet a megállapodásból, ha Izrael folytatja a szomszédos Hezbollah harcosai elleni jelentős támadásait Libanonban.

Máris zűrzavar alakult ki az Izrael-Hezbollah konfliktus körül: Izrael azt állítja, hogy a háború a tűzszüneten kívül esik, míg a béketeremtő Pakisztán azt állítja, hogy az benne van. Az izraeli hadsereg több mint 100 helyszínt támadott meg „10 percen belül” Bejrútban, a Bekaa-völgyben és Dél-Libanonban, a háború kezdete óta a „legnagyobb” támadásban.

Az új csapások azzal fenyegettek, hogy meghiúsítják azt, amit J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke „törékenynek” nevezett. Eközben Irán lezárta a Hormuzi-szorost, válaszul az izraeli Libanon elleni támadásokra, jelentette az iráni állami média.
További bizonyítékok kerültek napvilágra, Trump tűzszünetének káoszba ütköző lezárása után. Irán „elrettentő műveleteket” fontolgat Izrael ellen, azt állítva, hogy megsértette a tűzszünetet a Hezbollah libanoni célpontjainak megtámadásával.

Pakisztán, amely közvetített az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti kéthetes tűzszünetben, azt állítja, hogy a megállapodás Libanonra is vonatkozik, de Benjamin Netanjahu miniszterelnök vitatta ezt.

Az Egyesült Királyság miniszterelnöke Szaúd-Arábiába érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson az öböl menti szövetségesekkel, miután az Egyesült Államok elnöke visszakozott az Irán hídjainak és erőműveinek elpusztítására vonatkozó fenyegetéseitől. Ehelyett Amerika beleegyezett egy kéthetes tűzszünetbe, amelyet még Trump saját alelnöke, J. D. Vance is „törékenynek” ismert el. Trump azzal fenyegetőzött, hogy „egy egész civilizáció hal meg”, ha Irán nem egyezik bele a Hormuzi-szorosban található olajöböl menti zsákutca újranyitásába. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azt állította, hogy a tűzszünet nem része a békemegállapodásnak. Starmer egy szaúd-arábiai légibázison tett látogatása során azt mondta, hogy „valódi megkönnyebbülést” okoz a tűzszünet.

Még sok munkát kell elvégezni ahhoz, hogy a békemegállapodás tartós legyen – és hogy biztosítsák a Hormuzi-szorost. Azt mondta: „Van még tennivaló. Még csak az elején járunk. Azt hiszem, valódi megkönnyebbülést érzünk itt a szaúd-arábiai bázison, 39 napja, hogy kollektív önvédelemből cselekednek. Amit az Egyesült Királyságban tudni akarnak… az az, hogy ennek állandónak kell lennie, és a mi feladatunk, hogy együttműködjünk a régió más országaival, nemcsak az ellenségeskedés beszüntetésében, hanem a Hormuzi-szoros megnyitásában is.”

Megismételte elkötelezettségét, hogy Nagy-Britannia nem keveredik bele a háborúba, ami komoly terhet rótt a kapcsolatára Trump úrral. Az Egyesült Államok elnöke többször is bírálta Starmert, amiért nem hajlandó beleavatkozni a konfliktusba.
Amikor arról kérdezték, hogy milyen a kapcsolata Trump-al, Starmer azt mondta: „Úgy viselkedtem, ahogy egy brit miniszterelnöktől elvárható, vagyis teljes mértékben a nemzeti érdekeinkre összpontosítottam, és ezért végig az elveimet és az értékeimet alkalmaztam.”

„És az elveim és értékeim biztosították, hogy a döntéseink az legyenek, hogy nem avatkozunk bele az akcióba jogos alap, életképes, átgondolt terv nélkül. Azért vagyok itt, hogy köszönetet mondjak azoknak, akik szövetségeseinket és a brit érdekeket védték a régióban, de az elv az, hogy ne keveredjünk bele ebbe a háborúba, az elv, hogy mindig azt mondjuk, hogy az Egyesült Királyság csak jogos alapon és csak a megvalósítható, hosszú távú terv alapján cselekszik.”

StoffánGy.