Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos expanzionista fenyegetése még nem ért véget, még ha a katonai beavatkozás lehetősége továbbra is valószínűtlen- állítja Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter, aki megerősítette ajánlatát, hogy elmélyíti az együttműködést Washingtonnal a rendkívül stratégiai fontosságú sziget biztonságának megerősítése érdekében. Figyelmeztetése akkor hangzott el, amikor Dánia az EU Tanácsának elnökségeként nagyobb szerepet vállal az unió politikájában.

Nem tartjuk a katonai annexiót olyannak, ami valószínűleg megtörténhet. Egyáltalán nem. Ezzel együtt nem arról van szó, hogy megoldottnak tartjuk ezt az ügyet - mondta Rasmussen a múlt héten egy újságírókkal, köztük az Euronews hírügynökséggel tartott tájékoztatóján Aarhusban.

Mindig is amellett érveltem, hogy Trumpot komolyan kell venni, de nem feltétlenül szó szerint. De arra is rájöttem, hogy ez a két dolog egyre közelebb kerül egymáshoz az első ciklusához képest. Úgyhogy nagyon-nagyon komolyan vesszük - jelentette ki.

Az év elején az amerikai elnök sokkot okozott Európa-szerte, amikor nem volt hajlandó kizárni annak lehetőségét, hogy katonai erőt vagy gazdasági kényszert alkalmazzon a Dán Királysághoz tartozó, félig autonóm területnek számító Grönland elfoglalására.

Ellentétben az első ciklusával, amikor Trump potenciális ingatlanügyletként közelítette meg a kiterjedt szigetet, amit Koppenhága határozottan elutasított, az újbóli törekvését a nemzetbiztonság szemszögéből állította be, olyan akvizícióként ábrázolva azt, amelynek így vagy úgy meg kell történnie az amerikai érdekek érdekében.
A Grönlandra való összpontosítás abból fakad, hogy gazdag ásványkincs-lelőhelyei létfontosságúak a csúcstechnológiák gyártásához, valamint stratégiai helyzetéből a Jeges-tengeren, ami idővel növekedni fog, ahogy a klímaváltozás elolvaszthatja a jeget.

Grönland 56 ezer lakosának túlnyomó többsége a közvélemény-kutatások szerint ellenzi, hogy a sziget az Egyesült Államokhoz tartozzon. A legutóbbi választásokon négypárti koalíciós kormány alakult az önrendelkezés védelmében. Dánia eközben egy új,** 1,95 milliárd euró értékű tervet készít elő a katonai jelenlét fokozására az Északi-sarkvidéken és az észak-atlanti térségben.

Mivel Trump kitart területi ambíciói mellett, és helyettesei ellentmondásos utazásokat tesznek a szigetre, az európai vezetők összezártak, hogy közös frontot építsenek, amely elrettentheti a Fehér Házat egy olyan agressziós cselekménytől, amely megsértené az ENSZ Alapokmányában rögzített alapelveket, és visszafordíthatatlanul széttörné a nyugati szövetséget.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke nyilvánosan kifejezte Dánia szuverenitásának és területi integritásának feltétel nélküli támogatását. (Bár Grönland nem tagja az Európai Uniónak, Brüsszel becslése szerint a kollektív védelem klauzulája alá tartozna).

A múlt hónapban tartott G7-csúcstalálkozó előtt Emmanuel Macron francia elnök is a szigetre utazott, és találkozott Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnökkel.
A szimbolikus látogatás során Macron Trump szavait minden európai számára ébresztőnek nevezte, de kijelentette, hogy az Egyesült Államok soha nem tenne agresszív lépéseket egy másik szövetséges ellen.
(EN)