Magyar Péter ismertette: kétharmadost is meghaladó többséggel fogadták el a módosítást, ezzel pedig az Orbán-rendszer közjogi átalakítása kezdődött meg, s innentől fogva - szeptember elejétől - elindul egy átfogó, minden magyart érintő, és lehetőleg minden magyart bevonó alkotmányozási folyamat.

Közölte: a döntés eredményeként megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása, a hatalom bebetonozásának korlátot állítottak, megerősítették az Alkotmánybíróság függetlenségét és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításával a közvagyon visszaszerzésének alkotmányos alapját teremtették meg.

Erre kértünk és erre kaptunk teljesen egyértelmű, világos felhatalmazást a magyar emberektől; nem árultunk zsákbamacskát semmilyen tekintetben – fogalmazott, kiemelve, hogy folytatják a munkát az ügynökakták megnyitásával, az uniós források hazahozatalának további feladataival, a források hatékony felhasználásával.

Leszögezte, hogy a választók döntését hajtották végre, és ebben semmilyen időhúzás, semmilyen pártközpontból megírt beadvány nem akadályozhatja meg őket, hiszen a végső hatalom forrása - bármennyire is nem tetszik a szétesés szélén álló Fidesznek vagy a bábjaiknak - mégiscsak a magyar nép - fogalmazott, hozzátéve: ennek érvényt fognak szerezni.

Kijelentette: Sulyok Tamás köztársasági elnök a döntést követően vagy benyújtja még most a lemondását, vagy öt napon belül aláírja ezt az alaptörvény-módosítást, amellyel lehetővé válik a későbbiekben új államfő megválasztása. A miniszterelnök leszögezte: amennyiben az államfő bármi mást tesz, egyértelműen szembemegy a magyar alaptörvény rendelkezéseivel, és akkor elkerülhetetlen a megfosztási eljárás megindítása, a jogköreinek az elvonása és az Országgyűlés elnökének felhatalmazása ideiglenes helyettesítésre és aláírásra.

Magyar Péter újságírói kérdésre beszélt arról, hogy bízik benne: Sulyok belátja, hogy nem érdemes itt utóvédharcokat folytatni és ennek megfelelően lemond a következő napokban. Kérdésre felelve közölte, a Tisza-frakció még nem tárgyalt saját államfőjelöltekről, de vélhetően több jelölt is lesz.

Hangsúlyozta, kompromisszumos jelöltet igyekeznek találni a köztársasági elnöki posztra, olyat, aki elfogadható lehet minden magyar embernek, a parlamenti és azon kívüli pártoknak is. Megjegyezte, az egy dolog, hogy a Tiszának lesz egy jelöltje, de szerinte az egy jó hozzáállás, hogy le fognak ülni a többi frakció vezetőjével is, mert mi tényleg szeretnénk egy olyan jelöltet választani, legyen az politikus vagy nem politikus, aki meg tudja testesíteni a nemzet egységét, képes ezért dolgozni, az emberek elhiszik róla, hogy ő valóban a demokratikus értékekért küzd, kiáll a gyengékért, az elesettekért, fontos erkölcsi kérdésekben megnyilvánul meg akkor is, hogyha adott esetben van egy politikai közössége, és azzal szembe kell mennie. Hozzátette: ez az oka annak, hogy nem tárgyaltak még jelöltekről. A kormányfő kiemelte: kevés olyan ember van, aki meg tud felelni ezeknek a feltételeknek.

Egyebekben a régi szabályok szerint történik az új államfő megválasztása, így őt az Országgyűlés választja meg ideiglenes időre, maximum öt évre – fogalmazott, hozzátéve: az elinduló alkotmányozási folyamat során határozzák meg, hogy a jövőben miként választanak államfőt, de ő személy szerint a nép által történő köztársaságielnök-választást támogatja.

Arra a kérdésre, hogy a Velencei Bizottság októberre tolta a válaszadást Sulyok Tamás megkeresésére, azt mondta: a testületnek tanácsadói szerepe van, ezzel együtt volt egy konstruktív megbeszélésük annak elnökével. A bizottságban is tudják szerinte, hogy trükkös dolog egy félig autoriter, egy jogállamot lebontó rendszer után újjáépíteni a jogállamiságot, hogy egy ideiglenes, egyszeri, gyors megoldással kell átvágni a gordiuszi csomót, mert másképp nem lehet – fogalmazott.

(MTI/stoffán)