A hangot mesterséges intelligencia (ElevenLabs) generálta, és hibákat tartalmazhat. Nem számít, hogy a sebességmérő analóg vagy digitális. A sebességet mindig az autó kerekei mérik – mechanikusan. Egy autó sebességmérője nem csupán egy berendezés – hanem egy olyan eszköz is, amely az előírások szerint nem vezetheti félre a sofőrt. Az európai előírások szerint a sebességmérő soha nem mutathat a tényleges sebességnél alacsonyabb értéket, bár a megengedett mérési hiba meglepően magas. Honnan erednek ezek az eltérések, és megbízhatóak-e? Hogyan működik valójában egy sebességmérő?

Ha az autód kilométer-számlálója 200 km/h-t mutat, szinte biztos, hogy a tényleges sebesség alacsonyabb, és ez jelentősen is igaz, mivel a sebesség pontos mérése nem könnyű – számos tényező gyakran átfedésben van. Az autógyártóknak olyan szabályozásokat kell betartaniuk, amelyek figyelembe veszik ezeket a nehézségeket, és jelentős hibahatárt engednek meg. Azonban egy fontos kikötés, hogy a sebességmérő állása nem lehet alacsonyabb a jármű tényleges sebességénél. Ezért vezetünk szinte mindig lassabban, mint amennyit a sebességmérő mutat (kivéve talán a 10-20 km/h minimális sebességet).

A mérési pontosságot befolyásoló egyik fő tényező a gumiabroncsok külső átmérője. A különböző gumiabroncs-modellek, még az azonos méretűek is, kissé eltérő átmérőjűek lehetnek. Továbbá a gumiabroncsok idővel kopnak. Egy új gumiabroncs futófelülete 8-9 mm lehet, míg egy kopott gumiabroncsé csak körülbelül 3 mm, a minimálisan megengedett futófelület-mélység pedig 1,6 mm. Minél alacsonyabb a futófelület, annál kisebb a kerékátmérő, ezért a sebességmérő nagyobb sebességet fog mutatni, mint a tényleges sebesség.

A gumiabroncsnyomás is fontos – minél alacsonyabb, annál gyorsabbnak „gondolja” az autót. Továbbá lehetséges különböző méretű gumiabroncsokat felszerelni ugyanarra az autóra – egy utángyártott gumiabroncsot akkor tekintünk megfelelőnek, ha az átmérője legfeljebb 2 százalékkal tér el az eredetitől. Mindez azt jelenti, hogy a sebességmérő soha nem 100%-ban pontos.

És magukat a felniket is figyelembe kell venni. Az átmérő megváltoztatása minden bizonnyal kismértékben megváltoztatja a méretet. A gyártók meghatározzák, hogy mely felni- és gumiabroncs-paraméterek alkalmasak az adott autóhoz, és ezekről a felnikről kapja az autó a legpontosabb adatokat. Néha még a felszereltségi szint és a motor verziója is fontos.

Úgy tűnik, hogy a GPS-szel történő sebességmérésnek pontosabbnak kellene lennie. Azonban itt is vannak korlátok – a GPS-rendszerek időközönként meghatározzák a jármű helyzetét, és az elektronika „kisimítja” az eredményt. Kanyarokban a készülék rövidebb távolságot mér, mint a tényleges távolság, ami alacsonyabb sebességet eredményezhet. A gyakorlatban az autók mechanikus mérési módszereket alkalmaznak – a sebességmérő a kerékfordulatszámon alapul. Ha azonban egyenesen előre haladunk egy olyan területen, ahol nincsenek olyan elemek, amelyek zavarhatnák a GPS-t, a telefonunk valószínűleg pontosabb értéket fog adni, mint a sebességmérő. Ne feledjük azonban, hogy semmilyen módon nincs homologizálva.

Az európai homologizációs előírások egyértelműen meghatározzák a sebességmérőkre vonatkozó követelményeket:

• Soha nem mutathat a tényleges sebességnél alacsonyabb sebességet. Ez egy óvintézkedés a sofőrök akaratlan szabálysértése ellen. Csak egy hibás sebességmérő mutat a tényleges sebességnél alacsonyabb sebességet.
• Jelezhet magasabb sebességet is – a megengedett hiba akár a tényleges sebesség 10 százaléka plusz 4 km/h. Például: 100 km/h sebességnél a kilométeróra akár 114 km/h-t, 50 km/h-nál pedig 59 km/h-t is mutathat.

A sebességmérő pontosságát a homologizáció során különböző sebességeken ellenőrzik, a jármű maximális sebességétől függően – azonban a gyártó által megadott maximális sebességen nem. A sebességmérő tesztelésének szabályai a következők:

• 45 km/h-ig terjedő sebességű járművek (pl. robogók) esetén a mérést a maximális sebesség 80%-ánál kell elvégezni.
• 45–100 km/h tartományban – 40 km/h sebességgel és a maximális sebesség 80 százalékával.
• 100 km/óránál gyorsabb járművek esetén – 40 km/órás, 80 km/órás és a maximális sebesség 80 százalékával.
• 150 km/h feletti autók esetén - mérés 40, 80 és 120 km/h sebességnél.

Érdekes módon a tesztelőeszközök hibahatára nem haladhatja meg a +/- 0,5 százalékot.

sgy/ONET
Kép: Mateusz Pokorzyński / Auto Świat