Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozni a sepsiszentgyörgyi Sport-All sportklub nevével hazai és nemzetközi sporthírekben: fiatal sportolók dobogós helyezései, országos bajnoki címek, világversenyeken való részvétel jelzi a klub munkáját. A Sport-All fiataljainak sikerei mögött azonban nemcsak edzéstervek és eredmények, hanem egy határozott nevelési szemlélet és a mai sportvilág működésével kapcsolatos kritikus gondolkodás is áll. A klub vezetőjét, Vass Hunort faggattuk az idáig vezető útról és a jövőbeli tervekről.

A Sport-All sportklub mára Sepsiszentgyörgy egyik meghatározó sportműhelyévé vált. Több sportágat összefogó egyesületként működik, ahol a karate, a sí, a tánc és a lovassport nem egymás mellett, hanem egy közös értékrend mentén létezik. Ennek az értékrendnek a kialakításában kulcsszerepe van Vass Hunornak, az egyesület alapítójának és vezetőjének, akinek nemcsak edzőként, hanem sportpedagógusként is határozott elképzeléseket vannak.

A Sport-All története szorosan összefonódik Vass Hunor szakmai útjával: Budapesten, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem diplomázott, majd Nyíregyházán földrajztanári szakot is végzett.

A tanulmányok után hazatért Székelyföldre, és rövid ideig nevelőedzője egyesületében dolgozott Sepsiszentgyörgyön, de már ekkor megfogalmazódott benne, hogy szeretne saját sportklubot működtetni, a saját elképzelései alapján. Mint magyarázta, nem egyetlen sportágra épülő, zárt rendszert képzelt el, hanem egy olyan keretet, amely több szakosztálynak is helyet adhat.
Olyan sportágak irányába akart nyitni, amelyek mögött Sepsiszentgyörgyön már volt edzői, szakmai háttér, de nem voltak megfelelő hivatalos kereteik.

Így jött létre 2012 végén a Sport-All (az angol név, ami azt jelenti, hogy minden sport, kiejtve úgy hangzik, hogy sportol, tulajdonképpen egy szójáték) sportklub, amelynek neve is ezt a nyitottságot tükrözi: nem egy sportág identitására, hanem a sport egészére utal.

A Sport-All szakmai alapját a karate adta, amely már a kezdetektől világos keretekkel rendelkezett:
adott volt a szövetségi tagság, a versenyrendszer és az a tapasztalat, amelyre egy sportklub működését fel lehetett építeni. Ez jelentette azt a stabil bázist, amelyhez később más sportágak is kapcsolódhattak.
A lovassport később, kisebb létszámmal jelent meg a Sport-All keretein belül, de már most szövetségi háttérrel és hosszabb távú tervekkel.

A közös nevező minden esetben az volt, hogy az adott sportág versenyszinten is értelmezhető legyen, és illeszkedjen az egyesület szemléletéhez.

Az úszás lehetősége is felmerült, ám végül elvetették ezt az irányt. Egyrészt azért, mert az egyesület kifejezetten a versenysportban gondolkodik, másrészt mert Sepsiszentgyörgyön és tágabb értelemben Székelyföldön ebben a formában nem mutatkozott valódi igény egy újabb, versenyorientált úszószakosztály létrehozására.

A Sport-All jelenleg több sportágban működik aktívan, stabil edzői stábbal. A síszakosztályt Bocz Attila vezeti, akit Vass Hunor nemcsak szakmailag, hanem emberileg is meghatározó figurának tart. A sízés itt nem idényjellegű tevékenység: egész éves felkészítés zajlik, nyári edzőtáborokkal, külföldi pályákkal, fedett sícsarnokokban végzett munkával. Ennek köszönhetően nemcsak Sepsiszentgyörgyről, hanem más erdélyi városokból is érkeznek versenyzők, van például dornavátrai sportolójuk is.
A táncszakosztály élén Vass-Vitus Kinga, Vass Hunor felesége áll koordinátorként, a szakmai munkát Sándor Lilla vezeti. A képzés nem korlátozódik egyetlen műfajra: kortárs tánc, akrobatikus elemek és sporttánc is része az oktatásnak, több edző közreműködésével.

A karate szakosztályban Vass Hunor mellett két magyarországi edző dolgozik: Baranyi Zsófia, aki az MTK Budapesttől érkezett, valamint Virág András, aki elsősorban az utánpótlás-nevelésért felel. A csoportok életkor és tudásszint szerint szerveződnek, az óvódás korosztálytól a versenyzői csoportokig.

A lovas szakosztály jelenleg kisebb létszámú, de már most a Román Lovassport Szövetség tagja, és hosszabb távon megyei versenyek szervezése is szerepel a tervek között.

Két éve román nyelvű csoport is működik a klubon belül, külön edzővel. Ennek létrehozása nem irányváltást jelentett, hanem válasz volt egy konkrét igényre: román ajkú szülők keresték meg az egyesületet azzal, hogy gyermekeik is csatlakoznának, de számukra a román nyelvű kommunikáció lenne biztonságosabb és hatékonyabb.

Ezért döntöttek amellett, hogy a román csoport külön edzővel, román nyelven dolgozik, miközben a Sport-All alapvetően megmaradt magyar nyelvű közegnek.

Vass Hunor szerint a sportban a világos kommunikáció alapvető biztonsági és szakmai kérdés, különösen a fiatalabb korosztályoknál. A nyelv ebben az értelemben nem identitáspolitikai ügy, hanem az edzésmunka minőségének része: annak eszköze, hogy a gyerek pontosan értse, mit kell csinálnia, és az edző felelősséggel tudja irányítani a munkát.

Elmondta, hogy Nyugaton ma már általános, hogy egy mozdulat javítása előtt az edző szóban kell jelezze a gyereknek, hogy hozzá fog érni, és tanú jelenléte is szükséges ahhoz, hogy a helyzet ne váljon félreérthetővé.

Úgy véli, ez a szemlélet hosszú távon nemcsak az edzői munkát nehezíti meg, hanem a sport pedagógiai lényegét is érinti. Nem a fegyelmet, nem a hierarchikus nevelési modellt védi – hangsúlyozta –, hanem azt a közvetlen, személyes kapcsolatot, amelyben az edző nem csupán technikai tudást ad át, hanem figyel, reagál, és azonnal visszajelez. Szerinte a sportban ez a fajta jelenlét elengedhetetlen, különösen gyerekek esetében.

Vass Hunor úgy látja, hogy ennek a nyugat-európai és magyarországi gyakorlatnak az „előszelét” Székelyföldön is érezni lehet: egyre több edző dolgozik úgy, hogy nemcsak szakmai, hanem jogi következményektől is tartania kell. Ez pedig óhatatlanul óvatosabbá, távolságtartóbbá teszi az edző–gyerek viszonyt, ami hosszú távon a sportélmény rovására mehet.

A Sport-All következetesen versenysportban gondolkodik, de nem kizárólag az érmekben méri a sikert.
Vass Hunor szerint a verseny ma elsősorban motivációs eszköz: olyan kapaszkodó, amely segít fenntartani a gyerekek érdeklődését egy folyamatosan ingerekkel telített világban.

Vass Hunor szerint a támogatási struktúra soha nem volt kiszámítható vagy automatikus, a klub működése évről évre komoly szervezőmunkát igényel. Ennek ellenére eddig mindig sikerült előteremteni azokat az anyagi és infrastrukturális feltételeket, amelyek a szakmai munka folyamatosságához szükségesek, legyen szó hazai vagy nemzetközi versenyeken való részvételről, edzőtáborokról vagy a Sepsiszentgyörgyön szervezett megmérettetésekről.

A klubvezető szerint a városi együttműködéseknek nemcsak anyagi, hanem szakmai jelentősége is van: a helyben szervezett versenyek egyszerre jelentenek lehetőséget a sportolóknak a tapasztalatszerzésre, és láthatóvá teszik azt a munkát, amely a mindennapi edzések során zajlik.

stoffán/via Gödri Iringó
Kép: Sport-All SK