Órákig dolgoztak a tűzoltók és a mentőegységek az épület falának leomlását követően. Most az ügyben elkezdődhet a tárgyalás Lezárult az előkészítő szakasz, így elkezdődhet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult büntetőper elsőfokú tárgyalása. Noha voltak problémák a nyomozati anyaggal, ez nem változtatott a helyzeten.

A Maros Megyei Törvényszék eldöntötte, hogy a vádhatóság által bemutatott bizonyítékok alapján jogszerűen elkezdődhet a bentlakásnál történt falomlás miatt megvádolt három személy elleni büntetőper elsőfokú tárgyalása. Egyúttal megalapozatlannak minősítve elutasította a vádlottak arra vonatkozó kifogásait, hogy az ügyiratot küldjék vissza az ügyészségre. Az ítéletet kedden hirdették ki, miután korábban, márciusban már volt egy döntés, amelyben több, a vádlottak által felhozott kifogást elfogadtak. Így érvénytelenítettek több ügyészi rendeletet, amelyek az ügy jogi besorolásának megváltoztatására vonatkoztak, akárcsak három olyan jegyzőkönyvet, amelyek egyik vádlott kihallgatásakor készültek – ezeket eltávolították az ügyiratból.

A most kihirdetett ítélet alapján viszont a büntetőper elsőfokú tárgyalását el lehet kezdeni, ezzel lezárult az előkészítő szakasz, amely szokatlanul hosszú ideig, csaknem egy évig tartott. korábban írtuk Bíróság előtt a székelyudvarhelyi bentlakásomlás-ügy vádlottjai Három személy ellen emelt vádat az ügyészség a Székelyudvarhelyen több mint egy éve történt tragédia miatt, amikor a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának omlása nyomán két diák életét vesztette. A 2023. december 18-i, két halálos áldozatot követelő falomlás azután következett be, hogy az épület felújítására készülve a megbízott kivitelező a vízszigetelés elkészítése és a vízelvezetés érdekében több mint két méter mély árkot ásott a bentlakás épületének külső falánál.

A Marosvásárhelyi Ítélőtáblai Ügyészség először az építkezések minőségi követelményeire vonatkozó törvény megsértésével, gondatlanságból elkövetett emberöléssel és gondatlanságból elkövetett testi sértéssel gyanúsított meg három személyt. Majdnem egy évvel a tragédiát követően iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken az ügy vádiratát, amelyben V. Zsolt műépítészt, L. Szilveszter Sándort, az ásást végző cég ügyvezetőjét, és S. Károly Róbertet, aki az épület tulajdonosát, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Érsekséget képviselte az épületfelújítási projektben, az 1995. évi 10. számú törvény előírásainak megsértésével vádolták. Ezek a jogszabályi előírások olyan építkezés tervezését, tervellenőrzését, szakértői vizsgálatát, kivitelezését büntetik, amelynek során nem tartották be a stabilitásra vonatkozó műszaki előírásokat, ezzel veszélyeztetve egy vagy több személy életét vagy testi épségét, és emberéletek elvesztésével, súlyos sérülésekkel, az épület vagy berendezések részleges vagy teljes megsemmisülését eredményezték. A nyomozás ilyen irányú kiterjesztésére vonatkozó, 2023 decemberében hozott ügyészi rendeleteket viszont, amelyek megváltoztatták az ügy jogi besorolását, a tárgyalás előkészítő szakaszában – ahogy fentebb említettük – a bíróság érvénytelenítette.

A három vádlottat ugyanakkor két személy sérelmére elkövetett bántalmazással, valamint engedély nélkül, vagy az előírások betartásának elmulasztásával végzett építkezési munkálatokban való bűnrészességgel is megvádolta az ügyészség. A tragédia anyagi felelősségét illetően a vádlottak és az érintett cégek, biztosítótársaság, illetve a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség javainak zárolását 4,7 millió euró értékben már 2025 júliusában helybenhagyta az előkészítő ülést vezető bíró. Összesen ekkora erkölcsi kártérítési igényt fogalmazott meg a perbe belépő több polgári fél, a tragédiában elhunyt diákok családtagjai, akik egyenként 400 ezer és 725 ezer euró közötti összegeket kérnek. A Maros Megyei Törvényszék döntése még nem számít véglegesnek, ellene fellebbezés nyújtható be.

via Székelyhon/stoffán