A Magyar Szövetség péntek délelőtt arról számolt be, hogy a szakmai csoportjuk által végzett elemzés szerint 2023-tól a mai napig a Szlovák Földalap 26 hektárnyi olyan földterületet vett állami tulajdonba, ami az ott élő magyaroké és németeké volt. Önmagában már ez egy millió eurós nagyságrendű értéket képvisel, de szinte biztos, hogy az állam ezen felül is kobzott el ingatlanokat.

A Magyar Szövetség nem véletlenül péntekre, az 1946-os csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény aláírásának évfordulójára időzítette a sajtótájékoztatóját.

A mai napon van annak a lakosságcsere-egyezménynek a 80. évfordulója, amelynek nyomán hozzávetőlegesen százezer magyar volt kénytelen elhagyni a szülőföldjét. A sors furcsa fintora, hogy ma egy olyan sajtótájékoztatót tartunk, ahol arról kell beszélnünk, hogy ami akkor történt, az nem pusztán történelmi dokumentum, hanem sajnos nagyon is élő jog. Ugyanis erre az egyezményre hivatkozva, az érintett családoktól, az ő örököseiktől ma, 80 évvel később is elkobozzák a magántulajdonukat, a földterületeiket – mondta Gubík László a Magyar Szövetség elnöke.

Gubik arról is beszélt, hogy szűk egy éve működik a párt szervezésében egy szakértői csoport, amely a ma zajló konfiskációkat igyekszik feltárni, dokumentálni.

A lakosságcsere-egyezmény értelmében, a magyarok második világháború utáni kollektív bűnösségére hivatkozva, hozzávetőlegesen 89 ezer szlovákiai magyart deportáltak Magyarországra. A helyükre, jóval kisebb számban, magyarországi szlovákokat költöztettek. A ún. kitelepítések során az Edvard Beneš vezette csehszlovák kormány lényegében etnikai tisztogatásokat hajtott végre a szlovákiai magyarokkal szemben.

Bugár Viktor a szakmai csoportban dolgozó ingatlanjogász a sajtótájékoztatón elmondta, elemzésük szerint a Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond) 2023-tól a mai napig legkevesebb 26 hektár földterületet vett állami tulajdonba a magyarok és a németek kollektív bűnösségére hivatkozva. Összesen 85 tulajdonlapon szereplő 188 parcellát érintett a konfiskáció ebben az időszakban. 2020 és 2023 között, a Matovič-, Heger- és Ódor-kormányok alatt a földalap nagyrészt szüneteltette ezt a tevékenységét.

A 2023 óta bevégzett földelkobzások túlnyomó többsége második világháborút követő lakosságcsere-egyezményre hivatkozik. A kérdéses 26 hektárból 22,8 hektárt ez alapján vett állami tulajdonba a földalap. 63 tulajdonlapon szereplő 141 parcelláról van szó, amelyek Csukárpaka, Éberhard, Felsőszeli, Fél, Hidaskürt, Jóka, Királyrév és Pozsonyvezekény közigazgatási területén találhatóak.

Úgy tudjuk a földalap annak megállapítására, hogy mely parcellákat veszi így állami tulajdonba, egy korabeli dokumentumot, a „Kitelepítésre kijelölt személyek listáját” használja. Ez a lista ugyanakkor nem azok névsorát tartalmazza, akiket valóban elüldöztek a szülőföldjükről, hanem csak egy előzetes összeírás azokról, akiknek a korabeli hatalom ilyen sorsot szánt. Sokukat valójában végül nem telepítették ki, így a vagyonukat a negyvenes években nem kobozták el és azt most sem lehetne állami tulajdonba venni. A listán 170 ezer név szerepel, miközben egykor 89 ezer személyt telepítettek ki. A valóban elüldözött családok ingatlanjai minden bizonnyal jogszerűen kerülhetnek állami tulajdonba.

A párt szakmai csoportjának információi szerint a 2023 óta eltelt években a Beneš-dekrétumok alapján bevégzett földelkobzások is folytatódtak. A magyarok és németek háborús bűnösségét kimondó rendeletek értelmében az utóbbi három évben 3,2 hektár elkobzását biztosan bevégezték. 20 tulajdonlapon lévő 45 parcelláról van szó Fél, Kismánya, Dunasápújfalu, Pozsonypüspöki és Tőkéssziget községek területén. Két olyan parcella is van, amelynek az elkobzását a földalap egyszerre indokolja a Beneš-dekrétumokkal és a lakosságcsere-egyezménnyel. Ezek Nemesgombán találhatóak.

Az ellenzéki Progresszív Szlovákia Komáromban elfogadott egy határozatot, amelyben arra szólította fel a kabinetet, állítsa le ezt a Beneš-dekrétumokra épülő gyakorlatot. A kormánykoalíció viszont azzal reagált, hogy hat hónap börtönt helyezett kilátásba mindenki számára, aki megkérdőjelezi a dekrétumokat.

( Popovic )