Noha az alapfokon született bírósági ítélet 19 értékes műemlék épület állami tulajdonba helyezését mondja ki Herkulesfürdőn, a döntés korántsem végleges, így a bánsági fürdőváros vezetősége óvatos optimizmussal tekint a következő időszakra. Mint arról beszámoltunk, az elmúlt héten a Temesvári Ítélőtábla ítéletet hirdetett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) temesvári kirendeltsége által vizsgált, a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő „kifosztására” vonatkozó ügyben, és a két napon át tartó, összesen 25 órás maratoni tárgyalást követően elrendelte herkulesfürdői ingatlanok, többek között szállodák és termálfürdők állami tulajdonba történő elkobzását. Az elsőfokú ítélet nem jogerős, a bukaresti Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéken megfellebbezhető.

A precedens nélküli döntés kapcsán megkerestük Gheorghe Orza polgármestert, aki úgy értékelte a bíróság döntését: ha jogerőre emelkedik, „nulladik mérföldkő” lesz a szebb időket megélt fürdőváros felvirágoztatásában. A település szociáldemokrata (PSD) elöljárója a Krónikának elmondta, csak akkor lehet megítélni, mit jelent ez a határozat a valóságban, ha az ítélet valamennyi vonatkozása végérvényesen tisztázódik.

Mint fogalmazott, a helyzet bonyolultságát az adja, hogy vannak olyan befektetők, tulajdonosok, akik jelentős összegeket költöttek a szállodák felújítására, korszerűsítésére, mások viszont semmit sem tettek az állagmegóvásért.

Közölte, az önkormányzat eddig is minden szükséges lépést megtett a magántulajdonban lévő épületek homlokzat-felújításának kikényszerítésére, és több tulajdonos már el is kezdte a munkálatokat, azonban vannak olyan ingatlanok, amelyek romos állapotban állnak évek óta.

A Szapáry-fürdő is megmenekülhet a pusztulástól. A gyógyfürdő épületét korábban már megkapta az önkormányzat, a telek azonban magántulajdonban van Gheorghe Orza polgármester elmondta, az állami tulajdonba visszakerülő ingatlanok listája hosszú, és a város legértékesebb műemlékeit tartalmazza: többek között a Diana, a Roman, Aphrodité és az egykori Ferenc József, ma Ferdinand szállodát, az Apollo és Hebe fürdőket, a Minerva komplexumot, valamint a Kaszinó épületét.

A Szapáry-fürdő külön kategóriát jelent: bár az épület az önkormányzaté, a telek nem volt az, így eddig képtelenség volt beruházásokba vagy EU-s projektekbe bevonni.

Ha az állam tulajdonába kerül, és tisztázódik a fenntartás kérdése, minden lépést megteszünk a felújítás elindítása érdekében” – mondta a polgármester.

A fejlesztésekhez elsősorban magánbefektetéseket várnak, az önkormányzat pedig állami és európai uniós forrásokra támaszkodna. A városvezető hozzátette, ha az állam ténylegesen birtokba veszi a 19 épületet, lehetőség nyílik a komolyabb beruházásokra, és Herkulesfürdő szerinte „visszatérhet oda, ahol egykor volt”. A polgármester megjegyezte, a turistaforgalom már most növekvő tendenciát mutat: tavaly több mint 160 ezer vendégéjszakát regisztráltak, összesen mintegy 400 ezer látogató fordult meg a településen, és abban bíznak, hogy a fejlesztések nyomán a település gyógyfürdői még több vendéget csábítanak a Monarchia korában is ismert fürdővárosba.

A jelenleg Európa hét legveszélyeztetettebb műemléke között nyilvántartott herkulesfürdői Szapáry-fürdőt az elmúlt években egy fiatal építészekből álló csapat, a temesvári székhelyű Locus Alapítvány tagjai próbálták megmenteni az enyészettől. A Herculane Project keretében a fiatal építészek önkéntes munkával és adományokból próbálták megóvni a Bánság egyik legpatinásabb műemlékét, amelyre a nemzetközi szakma figyelmét is felhívták.

Mint arról beszámoltunk, a Temesvári Táblabíróság elsőfokú ítélete szerint 19 történelmi ingatlan – köztük több szálloda és termálfürdő – visszakerül a román állam tulajdonába Herkulesfürdőn. A döntés a fürdőváros privatizációja után történt, éveken át tartó, nagy értékű károkozással járó bűncselekmények miatt született. A nyomozás 2016-ban indult, a DIICOT 2022-ben emelt vádat a fürdővállalatot privatizáló és azt később tönkretevő bűnszövetkezet 35 tagja ellen, az okozott kárt 123 millió lejre becsülve.

A vizsgált időszak 2001–2016 közé esik: a fürdővállalat többségi részvényeit egy, a portásból lett egykori PSD-s parlamenti képviselőhöz, Iosif Armașhoz köthető cég szerezte meg. A privatizáció első részletét az állami tartalékalaptól „kikölcsönzött” 5500 tonna kristálycukor eladásából fedezték, amit nem pótoltak vissza, 43 millió lej kárt okozva. A vállalat 2008-ban fizetésképtelenné vált, ezt követően a vádlottak különböző manipulált kölcsönök és végrehajtások segítségével játszották át a cég vagyonát – összesen 22 ingatlant – a bűnszövetkezet tagjainak.

Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A bűncselekmények egy része mára elévült, így több vádlott – köztük Armaș – nem kapott börtönbüntetést, de esetében 4,8 millió euró értékű vagyonelkobzást rendeltek el. Összesen 14 személy és két cég érintett vagyonelkobzásban. Hat vádlott letöltendő börtönt kapott, 5 és 10 év 4 hónap közötti tartammal.

Herkulesfürdő a 19. században még a Monarchia kedvelt gyógyfürdője volt, Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia császára és Erzsébet osztrák császárné is több ízben felkereste. A mára rendkívül leromlott állapotba került fürdőtelep óriási turisztikai potenciállal rendelkezik: a kulturális örökség mellett a vidék természeti értékei is jelentősek: számos termál- és kénes forrás található a Cserna völgyében fekvő kisvárosban, amelyekre korszerű balneoturizmust lehetne építeni.

Az elmúlt években civilek kampányt indítottak az épített örökség megmentéséért, és kezdeményezték a település felterjesztését az UNESCO világörökségi listájára.

Krónika.ro/ Deák Szidonia nyomán
stoffán