Még Trianon után és a Ceausescu korban is megjelentek a magyar évkönyvek, kalendáriumok, legfennebb a helyiség-, és a megyeneveket nem írhatták le a rendes nevükön, csak az új impérium idegen elnevezése szerint. Ám, attól még megjelent… Alább a 2026-os Székely Kalendárium bemutatását vettük kölcsön a Székelyhon internetes oldalról, okulásul arra, hogy „így is lehet”. És mellétettük a száz évvel ezelőtti Erdélyi Református Naptár-kalendárium borítóját, tanúságul arra, hogy a túléléshez csak hit és akarat kell...

A megszokotthoz képest is igényesebb kivitelezésben, gazdagabb tartalommal rukkolt elő a Székely Kalendárium. A 2026. évre szóló kiadásból többek között az is kiderül, mire készül a székely Bonnie Tyler, és miben rejlik a székelyvarsági sajt titka. Az olvasók által a székelység bibliájának tartott évkönyv 2007 óta folyamatosan megjelenik, és mivel volt olyan év, amikor két kiadása is napvilágot látott, jelenleg a 23. köteténél tart.

Szerkesztője munkatársunk, Kocsis Károly, aki a többi szerzővel egyetemben a székelység gyöngyszemeinek számbavételét, népszerűsítését, ezáltal a székely-magyar tudat erősítését tartotta vezérelvének összeállításakor. Ráadásul – a megszorítások, az áfa-növekedés és az infláció dacára – idén nem árat, hanem színvonalat emeltek. A 336 oldalas, színes kiadvány a szokványos kalendáriumokra jellemző, változatos tematika mellett kiemelt figyelmet fordít borvizeinkre, népi gyógymódokra, természeti látnivalókra, történelmi nevezetességekre és személyiségekre, műemlékekre, gasztronómiára, hagyományokra, humorra – egyszóval mindazon értékekre, amelyek Székelyföld kincsestárát képezik.

Interjút olvashatunk benne a Hunyadi-sorozat zabolai születésű sztárjával, a gyergyóremetei, egykor Románia Bonnye Tyler-eként emlegetett – most a visszatérését fontolgató – Nagy Máriával, a falumonográfiát is író, Székelyföld-díjas nyugalmazott rétyi körorvossal, dr. Nagy Lajossal. Úgyszintén a csángók „külügyminiszterével”, Tankó Fülöp Gyugyuval, a Kovászna város egyik leghíresebb mofettáját működtető Luka Katalinnal vagy az Udvarhely környéki erdők szerelmesével, Gothárd Ferenc-Alpárral folytatott beszélgetés is fölöttébb tanulságos és lebilincselő. A székely sportcsillagok alakításainak felidézése pedig munkára, kitartásra ösztökélő.

A kalendáriumot böngészve megtudjuk, ki volt a Magyar Szent Korona elrejtésének csekefalvi szemtanúja, hol fordult meg keleti kalandozásai során Orbán Balázs, miből állt a radina a régi csíkiaknál, miként úszhatjuk meg a medvetámadást gombászás közben. És ha már itt tartunk: dr. Zsigmond Győző ezúttal a nagy őzlábgombáról oszt meg érdekességeket. Emellett titokzatos földhalmokról, Sissi székelyföldi emlékéről, az uzoni örményekről, a gyergyói tutajosokról, székelyföldi ötvenhatosokról, Kézdiszék fürdőiről, a Nápolyt is lepipáló Torjai Büdös-barlangról, erdő-mező gyűjthető kincseiről, a gyimesbükki, 400 éves Rákóczi-várról is olvashatunk, no meg arról a szerelmi háromszögről, amelybe Jenei Imre belekeveredett.

Kiderül, milyen örökséget hagyott ránk Huszka József székely kőhordója, mikor törik a fazekat Csíkszentdomokoson, milyen ereklyéket őriz a pottyondi néprajzi gyűjtemény, miként főzik a babgulyást sokác módra, és miért nem szabad disznót vágni újholdkor. Az Ozsdolán élő Bimbi, azaz Szabó Erzsébet a csuhészobrászat, a székelyvarsági Nagy Attila a sajtkészítés titkaiba avat be bennünket, és olyan kihalófélben lévő mesterséggel is megismerkedhetünk, mint a bádogosság. A nyárádszeredai Kádár Katalin Imola almás finomságokkal örvendeztet meg bennünket, a gyergyószentmiklósi Berszán Árus-Csilla, valamint Bogos Zsuzsanna nagyanyáink menüjét értelmezi újra – összességében közel negyven ételreceptet tartalmaz a 2026-os Székely Kalendárium. Egyik erőssége, a humor most népmese, viccek, nóták, lakodalmi mondások, góbéságok, tréfás sírfeliratok, rejtvények és falucsúfolók formájában tárul elénk, de Cs. Lukács Lajos csíkszéki tájszótárát sem tudjuk mosolygás nélkül ízelgetni.

stoffán

Székelyhon nyomán
Fotó: Esti Újság montázs