Erkel Ferenc születésnapja
Ha volna magyarországi ének-zene oktatás, akkor ma ezernyi gyermek emlékezhetne Erkel Ferencre, a zeneszerzőre, a magyar opera megteremtőjére, a zongoraművészre, a karmesterre, a zenepedagógusra.
A 215 éve született és Esterházy Pál óta a legnagyobb magyar muzsikus 1844-ben nyerte meg a Himnusz pályázatot. Azóta is vitatéma, hogy a Himnusz vagy a Szózat-e tökéletesebb és egy nemzetet megtestesítő mű. A magyar azonban szeret vitázni… csak döntenie ne kelljen. Érdekes, hogy a Himnusz dallama mintegy – apró eltérésekkel – a Gotterhalte (eredetileg Haydn: Kaiser C-dúr vonósnégyes – a szerk.) második szólamaként is éneklehető.

Erkel a magyar opera műfajt is igyekezett tökéletesíteni, hiszen 1681 óta nem, illetve csak alig és csak kisebb, a zeneirodalom piedesztálját fel nem érő magyar, zenés, színpadi mű született. Korábban Esterházy, „A szerelem császára” című műve 1711-ben került fel a kor legjobb operáinak rangsorába, de ez nem vált folyamattá, nem volt e téren természetes zenei fejlődés Magyarországon – ahogy ma is csak egy szűk réteg juthat a zenei alapműveltség csodáinak megismeréséhez. A zene általi lelki fejlődés elősegítése, egyetlen államnak sem központi célja.

Erkel operái tökéletesítették a magyar zenei szellemet, hiszen a műveiben alkalmazott dallamformák, hangszerelések megjelenítik a népzene, a verbunkos, a csárdás zenei formáit, de alkalmazta a kor európai zenei divatjait is.

A zeneszerzés mellett, mint zongoraművész, zenepedagógus is dolgozott, igazgatott és szervezett. Számos kortárs alkotását mutatta be Magyarországon, ami a korabeli magyar zenei kultúrát fellendítette. A Nemzeti Zenede, később Zeneakadémia tanáraként és a Filharmóniai Társaság alapítójaként a magyar zenei nevelés úttörője volt. Munkásságának méltó követői voltak Kodály Zoltán, Bárdos Lajos és Ádám Jenő személyében.

Stoffán György



2025.11.07 13:00:56


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!