Váratlan felfedezések a több mint 200 éves DNS-ben Tudósok szerint a litvániai Vilniusban egy tömegsírban talált maradványok a paratífusz és a visszatérő láz egyértelmű jeleit mutatják, amelyek olyan fertőző betegségek voltak, amelyek súlyosbították Bonaparte Napóleon hadjáratának amúgy is katasztrofális körülményeit.

A Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányt Nicolás Rascovan, a Pasteur Intézet mikrobiális paleogenomikai egységének vezetője vezette. Csapata a Nagy Hadsereg 13 katonájának fogaiból kivont DNS-t elemezte, amelyeket egy tömegsírban fedeztek fel, és amelyeket az 1812-es katasztrofális visszavonuláshoz kötnek. A kutatók a Salmonella enterica, a paratífuszért felelős baktérium nyomait azonosították, amely szennyezett élelmiszeren vagy vízen keresztül terjed, valamint a Borrelia recurrentis, a tetvek által terjesztett visszatérő lázat okozó kórokozó nyomait. „Azt hiszem, a [kivonulás] kudarcának fő oka a hideg, az éhség és így tovább volt.

Fertőző betegségekkel vagy anélkül, úgyis nagy számban haltak volna meg” – mondta Rascovan. „De azt hiszem, ez megváltoztatja a fertőző betegségekkel kapcsolatos ismereteink egy részét.”

A korábbi, nested PCR-re támaszkodó tanulmányokkal ellentétben az új kutatás shotgun szekvenálást alkalmazott, amely módszer lehetővé teszi több száz baktérium DNS-nyomainak egyidejű kimutatását. Az eredmények azt mutatták, hogy négy katona paratífuszos lázzal, egy visszatérő lázzal, egy másik pedig valószínűleg mindkét betegséggel fertőződött meg. Ezek a megállapítások megerősítik a történelmi leírásokat, amelyek szerint a francia katonák láztól, hasmenéstől és extrém kimerültségtől szenvedtek. „Eredményeink alapján a katonák halálának egy ésszerű forgatókönyve a fáradtság, a megfázás és több betegség, köztük a paratífusz és a tetű okozta visszatérő láz kombinációja lenne.”

A kutatók komplex statisztikai tesztekkel és az ősi DNS-lebomlás elemzésével igazolták az eredmények érvényességét, megerősítve a minták hitelességét. Meglepő módon a csapat nem találta a tífuszt vagy a lövészároklázat okozó baktériumok nyomait, azokat a betegségeket, amelyekről korábban úgy gondolták, hogy a francia hadsereg tömeges veszteségeiért felelősek. Ez a különbség vagy a DNS időbeli lebomlására utal, vagy arra, hogy az elemzett katonák nem fertőződtek meg ezekkel a betegségekkel, hanem más legyengítő fertőzések következtében haltak meg.

„Bár nem feltétlenül halálos kimenetelű, a tetvek által terjesztett visszatérő láz jelentősen legyengíthet egy már kimerült embert” – magyarázzák a kutatók.

1812 októberében Bonaparte Napóleon elrendelte a visszavonulást Oroszországból, ami katonai és humanitárius katasztrófához vezetett. A történelmi becslések szerint a szélsőséges hideg, az éhínség és a járványok több mint 300 000 katona halálát okozták. A legújabb felfedezések azt mutatják, hogy a betegségek fontosabb szerepet játszottak, mint azt korábban gondolták.

Az éghajlati viszonyok mellett a bakteriális fertőzések is döntően hozzájárultak a Nagy Hadsereg összeomlásához. A történészek üdvözlik a felfedezést Dr. Michael Rowe, a londoni Kings College európai történelem szakértője méltatta a kutatást. „A tudomány azért érdekes, mert szerintem olyasmit tesz, amit egy történész nem tudna megtenni” – mondta, utalva a kórokozók pontos azonosítására.

Rowe azonban óva int az egyszerűsített következtetésektől: „Ez alábecsüli az oroszokat, és azt a tényt is, hogy nagyon okos dolgokat csinálnak, és hogy [van] egy nagyon jó stratégiájuk és egy meglehetősen kifinomult hadseregük.” Napóleon katonáinak ősi DNS-mintáinak elemzése új betekintést nyújt a történelem egyik legdrámaibb katonai epizódjába.
stoffán