1978-at írunk, és a dél-koreai filmrendező és országos sztárrendező, Shin Sang-ok Hongkongba indul, hogy felkutassa volt feleségét, a neves színésznőt, Choi Eun-hee-t, aki nemrégiben nyomtalanul eltűnt. A vállalkozás azonban katasztrofálisan végződik Sang-ok számára: észak-koreai verőlegények elrabolják egy cselvetés során, és Phenjanba viszik.

Az elszigetelt Észak-Korea ország, amely még mindig Kim Ir Szen diktátor (a jelenlegi vezető, Kim Dzsong Un nagyapja) uralma alatt áll, a filmipar gyengélkedő problémái mellett számos más, sokkal súlyosabb problémával is küzd. Így gyorsan úgy döntenek, hogy erőszakkal hozzák be a két dél-koreai filmsztárt az országba. Mert igen, Sang-ok és Eun-hee váratlanul újra találkoznak Észak-Koreában, mivel őt is akarata ellenére hozták ide.

Napokig, hetekig tartó kínzás és agymosás következik, amelynek célja, hogy a két dél-koreai férfit rávegyék Észak-Koreára. Csak ezután mondják el nekik elrablásuk valódi okát: filmeket kell készíteniük az észak-koreai rezsim számára, hogy javítsák annak megítélését. Ez különösen aggasztja a diktátor 37 éves fiát, Kim Dzsong-ilt. A „western” filmek megszállottja, és mindent látott már Antonionitól Coppolán át Kurosaváig és Godard-ig. Kim gyengéje James Bond és Sylvester Stallone, és imádja a horrorfilmeket is, mint például a „Péntek 13.”

A „A diktátor és a műanyag sárkány” című képregény ezen részei a legérdekesebbek közé tartoznak, feltárva az uralkodó Kim család belső működését és azt, hogy mi történik ebben a titokzatos országban. A két dél-koreai filmes szemén keresztül egy olyan országot láthatunk, amelyet csak kevesen láthatnak. Hogy ez mennyire köszönhető Fabien Tillon francia író képzeletének, az még a jövő zenéje.

A francia illusztrátorral, Fréwével együtt kétségtelenül sikerül nagyon közel hoznia hozzánk ezt a történetet.
A színes stílus azonnal megtörik, amint a jelenet Észak-Koreára helyeződik át, ahol a dolgok hűvösebbek és visszafogottabbak. Sajnos a könyv szinte kizárólag Sang-ok nézőpontjára összpontosít, volt feleségét mellékszereplővé téve, míg ő maga lesz a hős, aki megpróbálja megmenteni. Sang-ok történetének változatát azonban most megkérdőjelezik, mivel sok kortárs azt állítja, hogy egyáltalán nem rabolták el, hanem önként emigrált Észak-Koreába.

Sajnos ezt az érdekes tényt nem vizsgálja meg ez a képregény; csupán az utószóban említik. A történetnek számos olyan aspektusa van, amelyekre a képregény nem tér ki, ami gyakran hirtelen megszakításokhoz vezet, és megzavarja az olvasás menetét. Mindazonáltal ez az igaz történet egy hihetetlen mese, amely magával ragad minket, és mellesleg felkelti az érdeklődésünket az 1970-es évek ázsiai mozija iránt. Végül még Bécs városa is szerepet játszik ebben az izgalmas drámában, amikor a két férfi látványos szökésre indul.
sgy.