A Csíki Székely Múzeum képzőművészeti gyűjteményének legnagyobb részét Zsögödi Nagy Imre hagyatéka képezi: a több mint hatezer alkotásból álló hagyaték az olajkompozíciók, metszetek és tusrajzok mellett a művész vázlattömbjeiből, jegyzeteiből áll, de a képzőművészeti gyűjtemény részét képezi a festő zsögödi emlékházában található tárgyi hagyaték is, közli érdeklődésünkre a gyűjtemény kezelője, Túros Eszter. Nagy Imre művein kívül jelentős alkotások találhatók a gyűjteményben Nagy Istvántól, Márton Ferenctől vagy Szász Endrétől.

Többnyire adomány útján gyarapodik A mintegy nyolcezer tételt számláló gyűjteményben főleg csíki, illetve székelyföldi, erdélyi származású képzőművészek alkotásai találhatók meg, például Szopos Sándor, Benczédi Sándor, Pállfy Árpád, Márton Árpás és Gaál András művei. Ugyanakkor jelentős értéket képviselnek a gyűjtemény középkori műtárgyai, melyek közül az ismeretlen mester által fából készült Búsuló Krisztus című szobrot, illetve a Mária megkoronázása című domokosi oltárképet említi a muzeológus.

– Miközben fontos szempont, hogy a műtárgyak gyűjteménye folyamatosan gyarapodjon, bővüljön, a raktározásra alkalmas térről is gondoskodni kell. A képzőművészeti gyűjtemény raktárának bővítésére van terv, de idő és pénz kell ahhoz, hogy megvalósuljon a kijelölt helyiség átalakítása, hiszen a műtárgyak tárolására alkalmassá kell tenni azt – mondja a művészettörténész. Az alkotások többnyire adományként kerültek a múzeumba, nem tudatos gyűjtés eredményeként, de Túros Eszter szerint figyelnek arra, hogy a jelentős helyi alkotók műveivel gyarapítsák a gyűjteményt. Például Márton Ferenc alkotásaiból mintegy kétszáz rajzot, illusztrációt, katonaportrét vásároltak.

A gyűjtemény darabjaiból igyekeznek minél többet megmutatni a közönségnek időszakos vagy állandó kiállításokon vagy a hónap tárgyaként. Túros Eszter szerint például a Nagy Imre-alkotásokat elég jól ismerheti a közönség – annak ellenére is, hogy a zsögödi galéria évek óta zárva van –, hiszen sokszor rendeztek válogatás-kiállításokat, és kiadványok is készültek. Emellett a tavaly nyáron zárult Nagy Imre-emlékév rendezvényeivel is ellensúlyozni próbálták a tényt, hogy zárva van a galéria, és a Csíki Székely Múzeumban, januárban megnyílt Barabás Miklós Céh Hargita megyei, valaha volt tagjainak kiállításán is látható volt néhány Nagy Imre-alkotás.

– Alapvető feladatunk az ő hagyatékának méltó gondozása, viszont nem szeretnénk túlzásba esni az ő ünneplésével – teszi hozzá Túros Eszter. Idén több képzőművészeti kiállítással is készülnek a múzeumban, de mint a muzeológus mondja, van, aki így is számonkéri a múzeumot, mondván: kevés kortárs képzőművészeti tárlatot szerveznek. Túros Eszter szerint azonban egyre inkább helyet kap a kortárs képzőművészet is, és nem zárkóznak el az egyéni kiállításoktól sem. Viszont e témában még mindig megválaszolatlan kérdésnek látja, hogy a Csíki Székely Múzeumnak a Mikó-vár falain belül mennyire feladata foglalkozni a kortárs képzőművészettel.

Amikor 2017-ben Túros Eszter átvette a képzőművészeti gyűjtemény kezelését, belecsöppent a meglévő rendszer működésébe. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy munkájának töredéke a gyűjtemény kezelése: felelősségei sokfélék, melyek közül csak egy a gyűjtemény kezelése, holott ez sok évvel ezelőtt önálló munkakört jelentett. Úgy véli, ez meg is látszik azon, hogy mennyi időt tudnak szánni egy-egy műtárgyra, de reméli, hogy ezen a téren is történnek majd változások a jövőben.

– Szeretem a munkám, de számomra negatívum, hogy a képzőművészet terén, szakmabeliként egyedül kell dolgoznom. Talán mindenki így van ezzel itt, mert a muzeológusok között egy-egy szakmának egy-egy képviselője van. A múzeum munkatársaiként közösséget alkotunk, de a szakmánkban többnyire magányosan dolgozunk, és ez hosszú távon sem jó, hiszen még az ötleteinket sem tudjuk egy szakmabelivel megbeszélni – mondta a művészettörténész. Továbbá szándékukban áll a gyűjteményt kortárs alkotásokkal bővíteni, ugyanis ezekből kevés van a múzeumban: többek között Botár László, Xantus Géza, Jánosi Antal, Csillag István, Fazakas Barna munkái találhatók meg a gyűjteményben, de mint a művészettörténész mondja, a kortárs művek szinte kivétel nélkül adományozás révén kerültek a múzeumba. Túros Eszter szerint ennek az oka, hogy a múzeumnak ritkán adatik meg a vásárlás lehetősége.

– Szeretnénk, ha több kortárs művet tudnánk vásárolni. Ez az igény a múzeum falain kívül is megfogalmazódott már, de legkevésbé a szándék hiánya az oka annak, hogy a múzeum nem vásárol kortárs képzőművészeti alkotásokat. Anyagi akadálya van ennek, mert ha költségvetési megszorítás van, akkor a múzeum fenntartásához nem feltétlenül szükséges kiadásokat szokták levágni a büdzséből. A szándék tehát megvan, és reméljük, hogy a jövőben meg is valósul – fogalmazott a gyűjtemény kezelője.
Péter Ágnes