Előkerült Mátyás király levele, ragasztószalag-sérüléssel – mai román népmese, egy igazi levélről
Az értékes dokumentumot kedden, a Nemzetközi Levéltári Nap alkalmából tették közszemlére az észak-erdélyi városban, miután nemrég véletlenszerűen bukkantak rá az állami levéltár Beszterce-Naszód vármegyei fiókjának archívumában. Az iratot több mint 130 évig elveszettnek hitték a történészek.
Az 1470-ben keltezett iratot a megyei levéltár régi iratai között találták meg az állomány rendszerezésekor.
A levél, egy Hunyadi Mátyás által, Erdély akkori vajdájának Dengelegi Pongrác Jánosnak küldött királyi parancs volt.

Az 1470. február 21-én íródott latin nyelvű dokumentumban a király az erdélyi szászoknak biztosított szabadságjogok tiszteletben tartására kérte a vajdát. Az értékes dokumentumra az eredményes levéltári munka szimbólumaként tekintenek, ezért kedden egy napra közszemlére tették a Nemzetközi Levéltári Nap alkalmából.
A levelet Bukarestbe küldik restaurálni, helyenként ugyanis ragasztószalaggal volt megragasztva és ezáltal sérült a papír, valamint a pecsét is töredezett. A restaurálás után a dokumentum visszakerül Besztercére, ahol a levéltár középkori gyűjteményét gazdagítja.

A most „megtalált” levél, amelyet 130 évig elveszettnek hittek, voltaképpen nem most kerülhetett elő, hiszen 130 éve még nem volt ragasztószag, amely megrongálhatta volna a Mátyás-korabeli papírt. Az, hogy most került a nagyközönség elé és kapott nyilvánosságot, talán nem véletlen. Arról senki nem tud, hogy valójában kik őrizték eddig a nemes iratot, és ki lehetett az a jó szándékú őrző, aki ragasztószalaggal igyekezett egyben tartani a merített papírt. A levél megtalálásának mai, hivatalos története is elfér a Mátyás-mesék sorában, a többi kedvelt mese mellett. A lényeg, hogy előkerült…

Mátyás király levelét az erdélyi szászok történelmét összefoglaló, 1892-ben megjelent többkötetes Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen című műben is említik. Ebben a könyvben azonban egy 1552-es, jelenleg Nagyszebenben őrzött másolatra hivatkoznak és hozzáfűzik, hogy a Beszterce város polgármesteri hivatalában őrzött eredeti dokumentum elveszett.

Beszterce a középkorban az észak-erdélyi szászok székhelye, fejlett gazdasági és kulturális központja volt. Az erdélyi szászoknak elsőként II. András király biztosított kiváltságokat az 1224-ben kibocsátott Andreanumban, majd ezt több magyar király, köztük Hunyadi Mátyás is megerősítette. A kiváltságjogok a szászok önkormányzatát, igazgatását és a jogszolgáltatásukat érintették. Lehetővé tették számukra, hogy saját szabályaik és intézményeik szerint működjenek, és viszonylag függetlenül éljenek az Erdélyi Fejedelemség keretein belül.
(Origo nyomán, S.Gy.)


2025.06.12 00:05:31


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!