„Ez egy szokásos régészeti kutatás volt, amely a templom nedvességmentesítésével kapcsolatos. Az egész épületet kiásták, és ennek részeként a regionális műemlékvédelmi intézetet megbízták régészeti kutatások lefolytatásával – a feltárási munkálatok felügyeletével” – mondta Botos Sándor úr, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum régésze.

A kutatás során, két helyen is felfedezték az eredeti 17. századi templomfalat. Az 1930-as évekből származó fényképeken még látható, de már viszonylag rossz állapotban van. Később eltűnt, és ma már csak a maradványai láthatók a területen.

„Felfedeztünk más, valószínűleg régebbi építészeti leleteket is. Jelenleg nem tudom értelmezni őket a felfedezésük kis kiterjedése miatt. 50 centiméter szélesen találták, ami a ásatási árok szélessége, és ezek nagyon korlátozott értelmezési lehetőségek” – magyarázta Botos.
Hozzátette, hogy a kutatás során semmilyen rendkívüli eredményt nem találtak. „Ezek a középkorból, azaz a 13–14. századból, az újkorba, azaz a 18. és 19. századba származó kerámiatöredékek. Említést érdemel a törzs, amely valószínűleg egy vasbalta hátuljáról származik” – pontosította a régész.

A kutatás a napokban a végéhez közeledik. Ezt követi a templom szigetelése és a vízelvezetés kiépítése, amely elvezeti a vizet a szent épületből. A nedvesség károsítja a falakat és befolyásolja a templom statikáját.

A múltban régészeti kutatásokat is végeztek ott. „A padló cseréjekor, a belső térben végezték el. Ennek során sikerült feltárnunk az eredeti gótikus sokszögű presbitériumot” – vázolta Botos úr. Ez valójában a templom eredeti vége, ami egykor kisebb volt. Bővítése során a presbitériumot lebontották, és a templom gótikus hajójához új résszel bővítették.

Titkokat rejt

A régészeti kutatások ellenére a feltűnésmentes templom még mindig rejteget titkokat. Ez különösen a falaira vonatkozik, amelyek alatt valószínűleg középkori falfestmények rejtőznek. Bár a fent említett, gyakran ilyen freskókban gazdag presbitériumot a templom bővítése során lebontották, a gótikus hajó északi és déli falai teljes egészében megmaradtak. Nagyon nagy az esélye, hogy régi festmények vannak a vakolat alatt.
Ezek eredetileg a középkori katolikus templomok gyakori részét képezték. A gömöri régióban azonban a következő évszázadokban fokozatosan protestánsok kezébe kerültek, és a reformáció során elfehéredtek, mivel tanításaik elutasították a szentek ilyen vizuális ábrázolását.

A freskók így évszázadokig rejtve maradtak a nyilvánosság elől. Paradox módon ez a meszelés sok esetben megmentette és megőrizte őket, így a mai napig fennmaradtak. Több gömöri templomban is találtak már ilyen falfestményeket – például a közeli Rimabányában, Rimabrezóban vagy Karaszón. Az Oljatörék-i freskók azonban még feltárásra várnak.

A templom homlokzatát is restaurálták 1977 és 1980 között, az utolsó restaurálásra pedig 2006 és 2008 között került sor. Jelenleg a templom előzetes regisztráció után látogatható a turisták számára.