Trump elrendelte a Muzulmán Testvériség terrorszervezetté nyilvánítását
A Fehér Ház utasította a Külügyminisztériumot és a Pénzügyminisztériumot, hogy hivatalossá tegye az iszlamista szervezet és annak egyiptomi, libanoni és jordániai fióktelepeinek felvételét a jegyzékbe.
A rendelet utasítja Marco Rubio külügyminisztert és Scott Bessent pénzügyminisztert, hogy a következő 30 napon belül készítsenek részletes jelentést a Muzulmán Testvériség felépítéséről, különös tekintettel az egyiptomi, libanoni és jordániai sejtjeire.

E dokumentum alapján mindkét minisztériumnak legfeljebb 45 további napja lesz a jogi lépések befejezésére, amelyek a csoport külföldi terrorszervezetek listájára való hivatalos felvételéhez vezetnek.

A végrehajtási rendelet szerint az 1928-ban Egyiptomban alapított Muzulmán Testvériség „egy transznacionális hálózattá fejlődött, amelynek fiókjai vannak a Közel-Keleten”, és amely olyan országokban, mint Libanon és Jordánia, elősegíti és támogatja az „erőszakos és destabilizáló kampányokat”.

A szöveg közvetlenül a Hamászhoz, egy palesztin terrorszervezethez köti ezeket a struktúrákat, amely a Testvériség helyi ágából kivált palesztin terrorista mozgalomként jött létre, és amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió évek óta terrorszervezetként tart nyilván.

A Fehér Ház azt állítja, hogy a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadásait követően a Muzulmán Testvériség libanoni frakciója „többszörös rakétatámadást” indított izraeli polgári és katonai célpontok ellen.

Az egyiptomi esetben a rendelet kimondja, hogy a szervezet „az amerikai partnerek és érdekek elleni erőszakos támadásokra” buzdított, míg Jordániában állítólag éveken át „anyagi támogatást” nyújtott a Hamásznak, ami Washington véleménye szerint politikai szereplőként betöltött szerepét a regionális biztonság közvetlen kockázati tényezőjévé alakítja.

A kormány azzal érvel, hogy „ az ilyen tevékenységek veszélyeztetik az amerikai civilek biztonságát a Levantéban és a Közel-Kelet más részein, valamint regionális partnereink biztonságát és stabilitását”.

A külföldi terrorszervezetként való besorolás többek között magában foglalja az Egyesült Államok joghatósága alá tartozó vagyontárgyak befagyasztását, az amerikai állampolgárok vagy szervezetek által nyújtott bármilyen anyagi támogatás tilalmát, valamint büntetőjogi és bevándorlási szankciók lehetőségét a hálózathoz kapcsolódó személyekkel szemben.

A Testvériség Egyiptomban született vallási és társadalmi reformmozgalomként, majd a 20. század folyamán elterjedt az arab világ nagy részén, ahol az iszlamista prédikációt, a szociális szolgáltatások nyújtását és a politikai részvételt ötvözte.
2013.07.26. A Muzulmán Testvériség tagjai és a megbuktatott egyiptomi elnök, Mohamed Murszi támogatói jelszavakat skandálnak és utcákat torlaszolnak el Kairóban a belvárosban tartott tüntetésen, 2013. július 22-én.

Országos ágai változatos pályákat jártak be: Jordániában az Iszlám Akciófront köré szerveződtek, amely választásokon is részt vett, míg Egyiptomban a 2011-es forradalom után választásokat is nyertek, mielőtt Abdel Fattah asz-Szíszi marsall rezsimje kitiltotta a törvényes keretekből és terroristának nyilvánította.

Az elmúlt években a régió számos kormánya, például Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek terrorszervezetnek minősítette a Muzulmán Testvériséget, azzal érvelve, hogy iszlamista projektje aláássa az állam stabilitását és erőszakra buzdít. Más országok, például Törökország és Katar, nyitva tartották a politikai csatornákat, sőt menedékjogot is adtak a Testvériség száműzetésben élő vezetőinek.

Washington döntése most az Egyesült Államok álláspontját a mozgalommal legellenségesebb arab tengely álláspontjához igazítja, ami erősíthet bizonyos regionális egyensúlyokat, de egyben fokozhatja a feszültséget azokkal a szereplőkkel, akik a Testvériséget legitim politikai közvetítőnek tekintik.

A lehetséges megjelölés Washingtonban évekig tartó vita után született, amely a csoporttal való bánásmódról szólt. Ez a lehetőség már Trump első elnöksége alatt is felmerült, de a kezdeményezés nem jutott tovább a jogi helyzetével kapcsolatos kételyek és az érzékeny kapcsolatokra gyakorolt lehetséges hatások miatt , különösen Jordániával, ahol a Testvériséghez kötődő politikai ág parlamenti képviselettel rendelkezik, valamint Libanonnal, ahol a Testvériség ihlette struktúrák pártok és milíciák sokaságával élnek együtt.

(sz.c.)
Fotó: Fehér Ház