Megoldás a gyermekek közösségi médiához való hozzáférésének korlátozására – mit mond a szakértő?
A digitális világ gyermekekre gyakorolt hatása kulcsfontosságú tényező a magányosságban világszerte, derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025-ös jelentéséből.
A kutatók szerint a közösségi média „problémás” használata egyre gyakoribb az európai tinédzserek körében. A túlzott képernyőidő összefüggésbe hozható a gyermekek csökkent fizikai aktivitásával és alvásminőségével, valamint szorongással, depresszióval, stresszel és társadalmi elszigeteltséggel. Az európai országok törvényhozói és egészségügyi szakértői régóta szorgalmazzák a közösségi média platformokra vonatkozó figyelmeztető címkék és korhatárok bevezetését, valamint a mobiltelefonok betiltását az iskolákban .

Szeptemberben az Európai Bizottság bejelentette, hogy keresik a módját annak, hogy korlátozásokat vezethessenek be a gyermekek közösségi médiahasználatára az egész Unióban.

De míg a hatóságok fontolgatják a közösségi médiához való hozzáférés korlátozását, a szülők maguk is segíthetnek gyermekeiknek egészségesebb digitális életet élni, vélik a szakértők.

A kisgyerekek példából tanulnak, a „felnőttek pedig a telefonjukhoz ragadtak” – mondja Dr. Janna-Lina Kerth, a németországi Düsseldorfi Egyetemi Kórház (UKD) gyermekorvosa. Egy „ördögi körről” beszél, amelybe a gyerekek beleesnek, és amelyben a képernyők előtt töltött túlzott idő arra készteti őket, hogy még több időt akarjanak online tölteni.

A szakértő azt javasolja, hogy a szülők legyenek tisztában például a képernyő előtt töltött idővel. Dr. Janna-Lina Kerth szerint a családi képernyőidő-célok kitűzése ahelyett, hogy egyszerűen korlátoznánk a gyermekek online töltött idejét, szintén segíthet a cél elérésében.

A közösségi média, az okostelefonok vagy a videojátékok teljes betiltása azzal a nem szándékolt következménnyel járhat, hogy a tiltott dolgokat vonzóbbá teszi – teszi hozzá Kerth. „Fontos beszélni arról, hogy miért érdekes valami [online], és miért okoznak egyes játékok nagyobb függőséget, mint mások, valamint arról, hogy milyen következményekkel járhatnak ezek” – mondta.
A szakértő a nyílt tiltások helyett azt javasolja, hogy a szülők nyíltan, a gyermekük korának megfelelő beszélgetéseket folytassanak gyermekeikkel az aggályaikról és az okokról, amiért bizonyos szabályok mellett döntöttek.

A WHO azt javasolja, hogy az öt év alatti gyermekek ne töltsenek naponta egy óránál többet képernyők előtt. Más csoportok még ennél is tovább mennek. Német és francia szakértők szerint a három év alatti gyermekeket egyáltalán nem szabad képernyőknek kitenni.
Az idősebb gyermekek és serdülők számára vonatkozó ajánlások változatosabbak, de a szakértők általában egyetértenek abban, hogy minél rövidebb a képernyő előtt töltött idő, annál jobb.

Nem minden képernyőidő egyforma, mondja a német gyermekorvos. „Számos interaktív és oktató jellegű játék létezik, amelyek aktív fogyasztást igényelnek, és nem csak a képernyő passzív bámulását” – mondta Kerth. Az orvos azt javasolja a szülőknek, hogy közvetlenül kérdezzék meg a gyerekeket és a tinédzsereket arról, hogyan tölthetik ki a képernyő előtt töltött idő korlátozása után fennmaradó időt.

Annak érdekében, hogy elkerüljük a gyerekek elidegenítését társaiktól, azt javasolja, hogy írassuk be őket egy sportcsapatba vagy más, általuk választott csoportos tevékenységre. „Könnyű azt mondani, hogy »olvass egy könyvet«, vagy »menj ki és játssz«, de ez attól is függ, hogy mit csinálnak a barátaid” – mondta Kerth.

Néhány ország a tilalmakon túlmutató módon próbálja ösztönözni a gyerekeket arra, hogy önállóan lemondjanak a telefonjukról. Svédország például nemrégiben bevezette a „szabadidős tevékenységi kártyát”, amely részben fedezi a szervezett tevékenységek, például fitneszklubok vagy nyelvtanfolyamok költségeit a 8 és 16 év közötti svédek számára.

„Több gyermeknek kellene éreznie, hogy értelmes szabadideje van, mert jobb egészségi állapotuk lesz, mind fizikailag, mind mentálisan. Ez a fő cél” – mondta Madeleine Larsson, a Svéd Közegészségügyi Ügynökség projektmenedzsere az Euronews Healthnek.

Ezzel párhuzamosan, idén szeptemberben a Svéd Közegészségügyi Ügynökség új ajánlásokat tett közzé a gyermekek képernyők előtt töltött idejéről, jelenti az AFP ügynökség.

A hivatal közleménye szerint a két év alatti gyermekeket távol kell tartani minden képernyőtől. A két és öt év közötti gyermekek esetében a képernyő előtt töltött idő napi egy órára, a hat és tizenkét év közöttiek esetében pedig legfeljebb két órára korlátozódhat. A 13 és 18 év közötti tinédzserek nem tölthetnek napi két-három óránál többet képernyő előtt.
A svéd kormány nemrégiben azt is bejelentette, hogy fontolgatja az okostelefonok betiltását az általános iskolákban.
stoffán


2025.10.04 22:25:52


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!