„Amikor csökken az alvás és eltűnik a mozgás, az immunitás fizeti meg a számlát” – figyelmeztet Dr. Raluca Bidiga gyermekgyógyász szakorvos. Mit mutatnak az új tanulmányok a képernyők túlzott használatának a gyermekek hormonjaira gyakorolt hatásáról, és milyen szabályok vannak a képernyők káros hatásainak korlátozására?

A túlzott képernyő előtt töltött idő a fő oka a rossz alvásnak, a mozgáshiánynak, a kaotikus étkezéseknek és a stressznek. Mindezek a tényezők gyengítik az immunválaszt és növelik a kardiometabolikus kockázatot (olyan tényezők kombinációja, amelyek növelik annak hosszú távú esélyét, hogy egy gyermek vagy felnőtt szív- és érrendszeri betegséget és 2-es típusú cukorbetegséget alakít ki).

Egy 2025-ös JAHA elemzés közvetlenül összekapcsolja a képernyő előtt töltött időt ezzel a magasabb kardiometabolikus kockázattal, különösen akkor, ha kevés az alvás. Egy ugyanebben az évben (2025) készült CDC-tanulmány megerősíti a serdülők körében a napi 4 vagy több órás rekreációs képernyőidő kritikus küszöbértékét, kétségtelenül kimutatva, hogy ez a rossz szokás közvetlenül okolható a rosszabb alvásért, a kevesebb fizikai aktivitásért és a rosszabb egészségügyi eredményekért.

„Gondoljon a testre úgy, mint egy csapatra: az alvás a „fenntartó szünet”, vagyis az az időszak, amikor az immunrendszer ellenőrzi a hibákat, olyan sejteket termel, amelyek távol tartják a fertőzéseket, és megerősíti az agresszióra adott választ. Elégtelen alvás nélkül a csapat elfárad: kevésbé reagál jól a baktériumokra, és fenntartja az alacsony szintű gyulladást” – magyarázza Dr. Bidiga.

A JAHA elemzés által jelzett magasabb kardiometabolikus kockázat gyermekeknél/serdülőknél nem egyik napról a másikra jelentkezik. A diagnózis felállítása előtt a szív- és érrendszeri betegségek vagy a 2-es típusú cukorbetegség előtt jóval megjelenő „figyelmeztető jelek” így néznek ki:

• A normálisnál magasabb vérnyomás – gyermeknél gyakori fejfájást, szédülést, szokatlan fáradtságot vagy erős izzadást jelenthet. A gyermekorvos megméri a vérnyomást, és a korhoz és a magassághoz képest magasabb értékeket észlel.
• Megnövekedett haskörfogat – azaz látható pocakot látunk a gyermeknél, még akkor is, ha az összsúly nem tűnik túl nagynak. A hasi zsír „aktívabb” és veszélyesebb, mint a combon lévő.
• Megváltozott lipidprofil – a vérvizsgálatok alacsony „jó” koleszterinszintet (HDL), emelkedett trigliceridszintet vagy magas „rossz” koleszterinszintet (LDL) mutatnak. A mindennapi életben ezt szabad szemmel nem látjuk, csak a vizsgálatok során.
• Inzulinrezisztencia – közvetett jelek lehetnek az édesség utáni fokozott sóvárgás, az étkezések utáni fáradtság, a törzs gyors súlygyarapodása, acanthosis nigricans (sötétebb elszíneződés a nyakon/hónaljban). Ezt a diagnózist tesztek (vércukorszint, inzulin) is megerősítik.

„Ez azt jelenti, hogy a gyerekek fáradtabbak, gyakrabban megfáznak, étvágytalanok, és a tesztek a kockázat felé csúsznak” – mondja az orvos. És elmagyarázza a zavart mechanizmusokat: a melatonint (az alváshormont, amely sötétben termelődik) blokkolja a képernyők kék fénye. A cirkadián óra felborul. A gyermek nehezebben alszik el, kevesebbet alszik, és ez csökkenti a növekedési hormon elválasztását, amely különösen éjszaka szabadul fel. Érdemes tehát odafigyelni a gyermekek számítógépes és okostelefonos időtöltésére.
sgy.