Az imént megkapta Magyarország uniós újjáépítési terve az uniós pénzügyminiszterek egyhangú jóváhagyását” – írta pénteken Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán.

Magyar szerint „ezzel a végső akadály is elhárult az uniós ezermilliárdok hazahozatala elől. Sokan nem hittek benne, sokan lehetetlennek tartották, a Fidesz akadályozta, mi pedig közben 3 hónap kőkemény munkával megcsináltuk. -folytatta gondolatait a miniszterelnök.

Kármán András pénzügyminiszter az ülésre érkezve hangsúlyozta: a pénzből fontos célokat tudnak finanszírozni, amelyek összhangban vannak a gazdaságpolitikai elképzeléseikkel. Ilyen a digitális és zöld átállás, a vasúti infrastruktúra fejlesztése, a lakhatás támogatása, a kis- és középvállalkozások támogatása. Ebből a mostanra 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő és 3,5 milliárd eurónyi kedvezményes hitelből álló forrásból eddig Magyarország csak egy közel egymilliárd eurós potyaelőleget látott. Azt is vissza kellene fizetni, a maradék pedig elveszne, ha a kormányzat az augusztus végi határidőre nem teljesíti az előző kormány által vállalt 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt, „szupermérföldkövet” , s emellett több mint száz reformot és előfinanszírozandó fejlesztést, azaz sima „mérföldkövet” is le kell tudnia, hogy arányosan hozzájusson a pénzhez. Ezeket az Európai Bizottsággal egyeztetve bevállalt, tagállami kormányok által jóváhagyott reformokat és fejlesztéseket kell tagállamonként egy-egy helyreállítási tervbe beírni.

A pénteki tanácsi közlemény megerősítette: a jogállamisági, korrupcióellenes „szupermérföldkövek elérésének késedelme azt jelentette, hogy a terv már nem volt elérhető az energiaárak ingadozásából eredő költségnövekedések, a geopolitikai körülmények váratlan változásai, az előre nem látható végrehajtási kihívások, az időbeli korlátok vagy ütemezési nyomás okozta késedelmek, valamint egyéb fejlemények miatt . A közeli határidő miatt az új kormánynak különféle trükköket kellett bevetnie, hogy a feltételek augusztus végi határideje ellenére pénzt tudjon menteni. Például más uniós forrásból fizetett beruházásokat írt át a helyreállítási alaphoz, vagy külön projektcégbe, az emiatt átalakításra szoruló Magyar Fejlesztési Bankba csatornáz át pénzt, hogy gyakorlatilag később is el tudja költeni.
A helyreállítási alapnál augusztus végéig kell teljesíteni a feltételeket, szeptember végéig lehet kifizetési kérelmet beadni, év végéig pedig utalhatják a pénzt.

Kármán András a pénteki döntés után arról írt Facebookra, hogy „a magyar kormány hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy az augusztus végi szupermérföldkövek is teljesüljenek. Jól haladunk, a tényleges részeredményekről rendszeresen beszámolunk.” Azt is hozzátette a miniszter, hogy a szupermérföldkövek további 6,4 milliárd euró felszabadításához járulnak hozzá a felzárkóztatási támogatásokból, „a következő lépés ezeknek a befagyasztott kohéziós forrásoknak a felszabadítása lesz”.

A Tanács tudomásul vette, hogy Magyarország továbbra is gazdasági egyensúlytalanságokat tapasztal, de ezek nem olyan túlzottak, mint Romániában. Az ülésen döntöttek a túlzott költségvetési hiány miatti eljárásokról is. 2024-ben, az eljárások visszahozásakor többek között az Orbán-kormány ellen is indult ilyen eljárás, és az már tavaly látszott, hogy a bevállalt kiigazítási pályáról idén lesiklik a büdzsé. Egyelőre – az Európai Bizottság ajánlásának megfelelően – nem léptették feljebb a magyar eljárást, csak Bulgária ellen nyitottak újat. Az eljárásból akár pénzbüntetés is lehet.

Kármán András miniszter Facebook-bejegyzésében úgy számolt, hogy a helyreállítási alap összességében fél százalékkal csökkenti az idei GDP-arányos hiányt.

( K.G.)