„Változatlanul használhatatlanok a szegénységi adatok” – Hiába próbálja védeni a mundér becsületét a KSH.

A KSH korábban a ténylegesnél kisebbnek tüntette fel a hazai szegénységet, most pedig a mundér becsületét igyekszik védeni nem túl ügyes eszközökkel – állítja Tátrai Annamária, az ELTE statisztikusa.

Emellett a szakmai és a szélesebb közvélemény is téves képet kaphatott a magyar társadalom jövedelmi viszonyairól és állapotáról.

A KSH azzal érvelt, hogy több alkalommal folytatott konzultációt a témával foglalkozó kutatókkal, a tudományos élet szereplőivel, és a jövőben is elkötelezett a nyílt szakmai párbeszéd mellett. A statisztikai hivatal ezúttal is személyes szakmai egyeztetést kezdeményez, abban a meggyőződésben, hogy a „felmerült kérdések részletes áttekintése, az eltérő szakmai álláspontok közvetlen megvitatása és a módszertani tapasztalatok megosztása egyaránt hozzájárulhat a közös célhoz: a hivatalos statisztika minőségének és a felhasználói bizalomnak a további erősítéséhez”.

Ezzel azonban aligha kerül nyugvópontra az ügy. Arra, hogy valami nem stimmel a KSH szegénységi számaival, Tátrai Annamária, az ELTE statisztikusa és Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója irányította rá a közfigyelmet a tavaly áprilisában megjelent tanulmányában. Szóvá tették, hogy a statisztikai hivatal adatai alapján feltűnő és megmagyarázhatatlan módon javultak a szegénységi mutatók, indokolatlanul sokan kerültek a szegénységi küszöb fölé. Gyanújuk szerint ez szakmai hibák sorozata vagy szándékos manipuláció következtében történhetett meg.

A szakmai kifogások hatására a KSH revíziót hajtott végre, javította az adatokat – idézte fel Tátrai Annamária. A tanulmányban jelzett hibák megszűntek, helyette viszont mások jelentkeztek – állapította meg. Az adatrevízió során – folytatta – a KSH visszamenőlegesen megváltoztatott jövedelemértékeket. A munkanélküli juttatásokat például utólag egész egyszerűen megemelte 2021-re vonatkozóan: mindenkinél, aki ebben az évben munkanélküli ellátásában részesült, a revízió után valamiért 30 százalékkal magasabb érték szerepelt.

A 2023-as nyugdíjaknál a magas nyugdíjakat a KSH egy szorzószám alapján 40 százalékkal csökkentette, míg a legalacsonyabbakat majdnem két és félszeresére növelte. A KSH ezekre a szorzószámokra nem adott indoklást, Tátrai Annamária számára nem kétséges, hogy az eljárás csakis önkényes lehetett.

Megmagyarázhatatlan jelenségek keletkeztek – fogalmazott. Ha megnézzük azt, hogy az emberek hány százaléka él olyan háztartásban, ahova családtámogatás érkezik, akkor évek óta stabilan 40 százalék körüli eredményt kapunk. Ennek ellenére a családtámogatásban részesülők aránya – a KSH adatai alapján – 2022-re hihetetlen mértékben, majdnem a negyedére (12 százalékra) visszaesett, a következő évben aztán újra 40 százalékra nőtt. Közben Magyarországon nem változtak a jogszabályok – jegyezte meg Tátrai Annamária.

( Hornyák Zsolt )