A légitársaságok jellemzően a nyári – március 31-től október 30-ig tartó – üzemidejüket az év első negyedévének vége előtt tervezik meg. 2026-ban azonban erre legalább április végéig nem lesznek képesek. A légitársaságok és a repülőtér-üzemeltetők tudják, hogy a jelentős Covid-válság elmúltával a kereslet a lassabb ütemű növekedés ellenére is erős. A kérdés most az, hogy lesz-e elég üzemanyaguk jó áron ahhoz, hogy felülmúlják az előző nyári szezon adatait.

A nyári személyforgalomra vonatkozó előrejelzés további két héttel késik. Két ismeretlen tényező övezi a kerozint – a repülőgépeket hajtó nyersolajból származó üzemanyagot. Az első, hogy a közel-keleti háború miatt megszűnik-e az ellátás. A második, hogy a konfliktus miatt az ára elképesztő mértékben megemelkedik-e. Ma már 120%-kal drágább, mint február 28. előtt, amikor az izraeli-amerikai közös támadás ellenségeskedést váltott ki, és a Hormuzi-szoros lezárásához vezetett.

Tavaly nyáron a spanyol repülőterek rekordot döntöttek a férőhelyek számában, 247 milliót. Nem világos, hogy ezt a számot túlszárnyalják-e. „Rövid távon nem látunk előre semmilyen kerozinellátási problémát, amely a repülőgépek földre állítására kényszerítené őket, ahogyan az más országokban történt” – mondja Javier Gándara, a Légitársaságok Szövetségének (ALA) elnöke.

„Egy másik kérdés” – magyarázza –, „az ár.” Az üzemanyag a légitársaságok működési költségeinek körülbelül 30%-át teszi ki. A vállalatok olyan szerződésekkel védik magukat az áremelkedések kockázatától, mint a jelenlegi, amelyekben a készleteik 60-80%-át jóval a piaci érték alatti áron biztosítják. Ennek a pénzügyi fedezetnek azonban megvannak a korlátai, mert a többi üzemanyagot egy olyan piacon kell beszerezni, amelyet az árháború a végletekig feszültté tett.

A Ryanair szerint ez a védőbástya nem fog kitartani jövő májuson túl, amikorra várhatóan a többletköltségek jelentősen befolyásolni fogják a jegyárakat. A Volotea már 1%-kal csökkentette menetrend szerinti járatainak számát a „geopolitikai instabilitás” miatt minden régióban.

Egyelőre csak sebészeti beavatkozásokra van szükség, de a helyzet napokon belül, közvetlenül a nyári szünet előtt romolhat. „Ha a kerozinárakat nem korrigálják, a vállalatok akkor is csökkentik a kapacitásukat, ha van üzemanyag, mert emelniük kell az árakat, és nem minden ügyfél lesz hajlandó fizetni nekik” – jósolja Gándara.

Így a repülőterek, a légitársaságok és minden olyan gazdasági tevékenység, amely az utazók áramlásától függ, izgatottan várja a gyors megoldást a Közel-Keleten, és mindenekelőtt a normalitáshoz való visszatérést a Hormuzi-szorosban. Az Európai Unió számára a kockázat kritikus, mivel kerozinimportjának 45%-a a Perzsa-öbölből származik. A 27 tagállam közül néhány szinte teljes egészében külföldi termékektől függ.

A Ryanair vezérigazgatója utalt a viteldíjak emelkedésére: „Tekintettel arra, hogy a kerozin ára márciusban megduplázódott, arra számítunk, hogy minden légitársaság ezeket a magasabb költségeket húsvéttól kezdve és nyáron át magasabb repülőjegyárak formájában fogja tovább hárítani.”

sgy.