A nyugat-balkáni kamionosok blokkolják a schengeni határokat A szállítmányozók azt állítják, hogy a schengeni övezetben való tartózkodásra vonatkozó szabály, amely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napot engedélyez, nem igazodik a hivatásos sofőrökhöz, és a gyakorlatban lehetetlenné teszi számukra tevékenységük gyakorlását. A „Nemzetközi Szállítmányozás” Üzleti Szövetség főtitkára, Aleksandar Spasić közlekedésmérnök azt mondta, hogy az új rendszer csak „hab a tortán” egy évtizedek óta fennálló problémán, amely azzal fenyeget, hogy teljesen blokkolja a közúti közlekedést a Nyugat-Balkánon, súlyosan érinti a gazdaságot és hatalmas veszteségeket okoz a közúti közlekedéstől függő államoknak.

„A tüntetések nem egyoldalú döntések, hanem négy nyugat-balkáni ország közös fellépésének eredményei. Két éve próbáljuk intézményesen megoldani a problémát – brüsszeli utak, levelezés és uniós, valamint európai bizottsági szintű találkozók révén. Semmit sem értünk el. Az emberi és professzionális megközelítés nem hozott eredményt” – mondta Spasić a Biznis.rs-nek.

Kifejtette, hogy a fuvarozók nem ellenzik magát az EES rendszert, amely automatizált ellenőrzéseket vezet be az Európai Unióba való belépéskor és az onnan való kilépéskor, de a rendszer problémás a hivatásos sofőrök számára, akik eddig 90 nap elteltével is áthaladhattak, mivel a hatóságok tisztában voltak azzal, hogy ez nem illegális tartózkodás. „A valódi probléma már több mint 20 éve fennáll. A 180 napos időszakban 90 napos szabályt 1985-ben vezették be, amikor a schengeni övezetnek még csak öt tagja volt. Ma 29 állam van, és a sofőrjeink gyakorlatilag az első munkanapjuktól kezdve a schengeni övezetben vannak, nem azért, mert illegálisan dolgoznak ott, hanem mert a munkájuk jellege ezt megkívánja” – magyarázta Spasić. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 2014-ben javasolta a hivatásos sofőrök számára külön vízumok bevezetését, de a kezdeményezést egyes tagállamok érdeklődésének hiánya miatt elvetették.

„Attól a pillanattól kezdve a mai napig szinte semmi sem történt, azon kívül, hogy egyesületeink folyamatosan figyelmeztették az Európai Bizottságot. Amikor két évvel ezelőtt megtudtuk, hogy bevezetik az EES rendszert, tudtuk, hogy ez teherautó-torlaszokhoz fog vezetni” – folytatta Aleksandar Spasić.

Az új szabályok legsúlyosabb következménye Spasić szerint a hivatásos sofőrök letartóztatása és kitoloncolása. „Sofőrjeinket veszélyes bűnözőként tartóztatják le, őrizetbe veszik, kitoloncolják és schengeni beutazási tilalmat szabnak ki rájuk. Az elmúlt hét napban a németországi Rostock kikötőjében hét sofőrt tartóztattak le. Ez már nem csak szankció, hanem a karrierjük vége” – figyelmeztetett a közlekedésmérnök. A gazdasági hatásokra utalva Aleksandar Spasić kijelentette, hogy Szerbiának nincsenek valódi alternatívái a közúti közlekedésre, és a hatások április 10. után válnak nyilvánvalóvá, amikor a határátlépési rendszer teljes körű bevezetését tervezik. „Nincsenek tengeri útvonalaink, a vasúti áruszállítás még fejlődésben van, a teherautók pedig Szerbia igazi vérkeringését alkotják. Az ipar, a gazdaság és a polgárok veszteségei hatalmasak lesznek.

Emlékeztetett arra is, hogy a repülőszemélyzet és a vasúti személyzet már mentesül e szabály alól, és hozzátette, hogy Szerbia konkrét megoldásokat kínál, amelyek nem igénylik a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex módosítását. A közlekedés versenyképességének és hatékonyságának, valamint a kereskedelmi és befektetési folyamatok folytonosságának fenntartása érdekében Macut megismételte a javasolt megoldásokat, amelyeket egy nem hivatalos dokumentumban is bemutatott, amelyet átadott Andreas von Bekerathnak. A javaslatok célja a hivatásos sofőrökre vonatkozó 90/180-as szabály módosítása, valamint a régió különleges státuszának biztosítása a határregisztrációs rendszeren (EES) belül.

cza