A környezet állapotáról szóló, ötévente közzétett 2025-ös jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ) közölte: Európa a bolygó leggyorsabban melegedő kontinense.

Az éghajlat riasztó ütemben változik, ami veszélyezteti a biztonságot, a lakosság egészét, az ökoszisztémákat, az infrastruktúrát és a gazdaságot. Az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák növekvő gyakorisága és nagyságrendje, valamint az éghajlat további változása szükségessé teszi a gazdaság, valamint a természeti környezet, a föld, a víz és a természeti erőforrások közötti kapcsolatok újragondolását. A versenyképes gazdaságot és az európaiak magas életminőségét csak a természeti környezet helyreállítása révén lehet fenntartani – szögezték le.

Sürgős szükség van a termelési és fogyasztási rendszerek átalakítására, a gazdaság dekarbonizációjára, a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásra, a szennyezés csökkentésére és a természeti erőforrások felelősségteljes kezelésére” – fogalmaztak.
Kulcsfontosságúnak nevezték a gazdasági ágazatok, különösen a közlekedés dekarbonizációjának szükségességét, a mezőgazdaságból származó kibocsátások kezelését. A jelentőstevők szerint a körforgásosság fokozása csökkentheti Európa függőségét az energia és a létfontosságú nyersanyagok behozatalától.

Elmondták, az üvegházhatású gázok kibocsátása és a légszennyezés csökkentése terén jelentős előrelépés történt az EU-ban, azonban az európai környezet általános állapota nem jó, különösen igaz ez a természetre, melyet károsodás, túlhasználat és a biológiai sokféleség csökkenése sújt.

A gyorsuló éghajlatváltozás hatásai aggodalomra adnak okot és sürgető kihívást, valamint kockázatot jelentenek Európa gazdasági jólétére, biztonságára és életminőségére – jelentették ki. Kiemelték azt is, hogy az európai kontinens klímasemlegességének elérése 2050-ig a termőföld-, a víz és egyéb erőforrásokkal való jobb és felelősségteljesebb gazdálkodáson múlik.

A természeti erőforrások védelme, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a szennyezés csökkentése erősíteni fogja a természettől függő, alapvető társadalmi funkciók, például az élelmezésbiztonság, az ivóvízellátás és az árvízvédelem ellenállóképességét – írták.

A jelentés kiemelte, hogy az Európai Unió csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a fosszilis tüzelőanyagok használatát, miközben 2005 óta megkétszerezte a megújuló energiaforrások részarányát. Az elmúlt 10-15 évben jelentős előrelépés történt a levegőminőség javítása, valamint a hulladékok újra hasznosítása és az erőforrás-hatékonyság növelése terén is.

Felhívták a figyelmet ugyanakkor, hogy az európai szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémában csökken a biológiai sokféleség

a fenntarthatatlan termelési módok és fogyasztási szokások tartós hatása miatt. A biológiai sokféleség és ökoszisztémák állapotának európai romlása várhatóan folytatódni fog, és az elfogadott szakpolitikai célkitűzések 2030-ig valószínűleg nem fognak teljesülni – figyelmeztettek.

A jelentéstevők szerint komoly nyomás nehezedik Európa vízkészleteire is, a kontinens lakosságának és területének egyharmadát már most vízhiány sújtja. Az egészséges vízi ökoszisztémák fenntartása, a vízgyűjtő területek védelme és a felszín alatti vízkészletek feltöltésének biztosítása elengedhetetlen az európai vízgazdálkodás jövőbeli ellenállóképességének biztosításához – szögezték le.
MTI - szerk:sgy