Nem lesz béremelés jövőre a szociális területen, legalábbis ez olvasható ki a 2026-os költségvetés tervezetéből. Pedig Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben a parlamentben azt mondta, 2026-ban várható egy értékelhető, áttörő erejű béremelés a szociális dolgozóknál, hiszen ez a több mint 100 ezer ember „olyan fantasztikus munkát végez, amire talán mi nem is lennénk képesek”. Orbán anno hozzátette: míg korábban 137 ezer forintot kerestek átlagosan a szociális szférában, most az átlagfizetés 437 ezer forint.

Ám úgy tűnik hiába a miniszterelnöki ígéret, a már benyújtott költségvetési tervezetben ennek nyoma sincs. Abban mindössze annyi szerepel, hogy jelentős béremelésekre kerül sor, ezen felül kifizetik a hathavi fegyverpénzt a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. A tanári béremelés folytatódik, a minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számolnak, amely a központi igazgatásban is megvalósul. A tízezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtanak végre: az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától meg további 15 százalékkal emelik az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtanak az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben. A szociális terület viszont nem szerepel benne.

Ezen már meg sem lepődök, hiszen a területért felelős Belügyminisztériumnak, illetve a kormányzatnak egyértelműen nincs szándéka arra, hogy ezt a szektort fejlessze – közölte Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke. A területen dolgozók kiszolgáltatottak – fogalmazott -, nem emelik fel a hangjukat, és nem is áll ki értük senki. Az idősek, a fogyatékkal- és a gyermekvédelemben élők nem tudnak utcára vonulni.

„Önmagában a szociális szakma nem tud elég kellemetlen lenni ahhoz, hogy foglalkozni kelljen vele” - mondta.

Az ellátórendszert erőteljes centralizáció jellemzi, bizonyos szakterületeken a fenntartó 50-70 kilométeres körzetben egyedül van. Ha a dolgozó elveszíti a munkáját, biztos, hogy másik intézménybe nem mehet. Elég egy kritikus, hangadó embert kirúgni ahhoz, hogy a többiek megértsék, jobb, ha mindenki csöndben marad.

Meleg Sándor emlékeztetett: láttuk, mi történt a gyerekvédelemben. Akkora botrány volt, hogy belebukott egy köztársasági elnök, de még ez sem tudta rákényszeríteni a kormányt arra, hogy valós és érdemi megoldásokat keressen a problémákra, a látszatintézkedéseknél tovább nem jutott.

Egy gyermekvédelemben dolgozó szakember az Esti Újságnak azt mondta, a kollégák között naponta téma a béremelés.

Úgy érzik, ők nem fontosak, nagyon nagy az elkeseredettség. Úgy fogalmazott: sorozatban szavaznak a lábukkal a kollégák, aki tud, elmegy más területre dolgozni. A távozok helyére Szabolcsban és Borsodban már egyáltalán nem találnak új kollégát, ebben a két megyében sorra zárnak be a lakásotthonok, gyermekotthoni csoportok. Hiába keresnek gyermekvédelmi gyámot is, alig van jelentkező. Kijelentette: a kormányzati döntések miatt a gyermekvédelem mára gyermekmegőrzővé vált. Az intézményvezetők sok helyen azt számolják, hogyan osszák be a még nem távozó munkatársakat úgy, hogy legalább egy ember legyen a gyerekekkel. Ehhez van, hogy két csoportot össze kell vonniuk, és egyetlen gyerekfelügyelő esetenként napi 24 órában dolgozik.

Ezt az állapotot Meleg Sándor is megerősítette: ez nemcsak gyerekvédelemben, hanem az idősgondozásban és a fogyatékkal élők ellátásában is jellemző. A versenyképes tudással, diplomával rendelkezők közül már eddig is sokan elhagyták a pályát, és ha nem lesz érdemi béremelés, a többiek is távoznak. A következmény pedig nemcsak a létszámhiány, hanem a súlyos minőségcsökkenés, a szakmaiság elvesztése, a fekete munka erősödése. Mint mondta, megsaccolni sem tudja, jelenleg hányan dolgoznak feketén a házi idős- vagy fogyatékos gondozásban, de biztos, hogy ez a zsebből zsebbe fizetős munka a jövőben tovább erősödik. Míg egy intézményben a gondozók alig keresnek többet 200 ezer forintnál, a családok a havi 800 ezer-1 millió forintot is kifizetik hozzátartozójuk otthoni ápolásáért.

Az Ahang nemrég nyílt levélben hívta fel a figyelmet a szociális- és gyermekvédelmi ágazat dolgozóinak élet- és munkakörülményeire. A területen utoljára 2022-ben volt „rendkívüli” béremelés, átlagosan 20 százalékos mértékben. Ez tartalmazta az az évi minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést is. Azóta a kormányzat csak a minimálbérek évenkénti emelésére hagyatkozik. Tavaly a nemzetgazdasági átlagkereset összegének – bruttó 657 574 forint – háromnegyedét sem érte el az ágazatban mért - bruttó 489 857 forint - átlagos kereset. Ám ez az összehasonlítás megtévesztő is, hiszen a szociális ágazat átlagkeresetében kimagasló összeggel szerepelnek a túlórák.

(Csákány)