A NASA Solar Dynamics Laboratoryja február 1-jén reggel egy X osztályú napkitörést észlelt, amely a legintenzívebb kategóriát képviseli. 23:37 UTC-kor a Nap egy X8.1 osztályú robbanást produkált, amely 2024 októbere óta az egyik legerősebb, és ezzel az elmúlt 30 év 20 legintenzívebb kitörése közé tartozik. Két másik jelentős X osztályú kitörést – X2.8-at és X1.6-ot – regisztráltak a következő napon, UTC szerint 0:36-kor, illetve UTC szerint 8:14-kor.

Ezeket a jelenségeket egy aktív napfoltcsoport, az RGN 4366 generálta, amely jelenleg a Föld felé tart. „Ha ez a foltcsoport tovább fejlődik, komplex marad, és erős napkitöréseket okoz, akkor megnőhet az energikus részecske események, sőt akár a koronatömeg-kidobódások (CME-k) esélye is, amelyekre figyelni kell” – figyelmeztet a NOAA Űridőjárás Előrejelző Központja. Milyen hatással lehetnek ezek a jelenségek a Földre? A koronakidobódások (CME-k) hatalmas plazmarobbanások, amelyek számos hatással lehetnek bolygónkra. Miközben lenyűgöző sarki fényben láthatjuk magunkat, műholdak, elektromos hálózatok vagy kommunikációs rendszerek működését is megzavarhatják.

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) Űridőjárás-előrejelző Központjának előrejelzései szerint a kitörésekből kilökődő plazma nagy része február 4-én, csütörtökön elhalad a Föld közelében, és egyes töredékei kölcsönhatásba léphetnek a Föld légkörével, ami látványos sarki fényjelenségekhez vezethet az Északisark közelében.

A Nap egy körülbelül 11 évig tartó aktivitási cikluson megy keresztül. Bár a jelenlegi ciklus a hanyatló szakaszában van, az elmúlt napok intenzív aktivitása azt mutatja, hogy továbbra is előfordulhatnak nagyszabású jelenségek. 2024-ben a Nap már számos lenyűgöző show-t mutatott, és a következő ciklus kezdetére, 2030 körül, további szélsőséges „űridőjárás” epizódoknak lehetünk tanúi a Scientific American szerint.

„A meteorológusok érdekesebb tevékenységre számítanak” – mondja az Űridőjárás-előrejelző Központ, hangsúlyozva, hogy az ilyen eseményeket szorosan figyelemmel kísérik, hogy előre jelezzék a ránk gyakorolt lehetséges hatásokat. Így, bár ezek a jelenségek kockázatot jelenthetnek a technológiai infrastruktúrákra nézve, ritka lehetőséget kínálnak az aurora borealis pompájának megfigyelésére az éjszakai égbolton. A napkitörések hatalmas robbanások a Nap légkörében, amelyek nagy mennyiségű, több mint 6 × 1,025 J (Joule, az SI mértékegység, a nemzetközi mértékegységrendszer) energiát szabadíthatnak fel.

sgy