Merész ötletek a temperamentumos latin mentalitásért Nicolas Sarkozy volt francia elnök fia azt állítja, hogy a sofőrökkel nagyobb bizalommal kellene bánni, és hogy a városnak fel kellene hagynia az állami támogatásoktól való függőséggel. Nagyon merész ötletei azonban nehezen egyeztethetők össze a gyakran „latinos temperamentumúnak” tartott francia mentalitással.

Érvelésként Sarkozy a hollandiai Drachten város példáját hozza fel, ahol a közlekedési lámpák eltávolítása a balesetek és kisebb ütközések számának csökkenéséhez vezetett. A következő években Hollandia és Európa más városai is részben megszüntették a közlekedési táblákat és a közlekedési lámpákat. Sarkozy úgy véli, hogy ugyanez lehetséges Franciaországban is. „Amikor nincsenek járdák, közlekedési lámpák vagy útburkolati jelek, mindenki óvatosabb. Ezeken a területeken a balesetek száma 40%-kal csökkent, a fő kereszteződésben pedig, a súlyos balesetek száma évi nyolcról egyre csökkent” – mondta Louis Sarkozy a Radio Monte Carlo-nak.

Drachtenre utalt, ahol Hans Monderman közlekedésmérnök majd’ két évtizeddel ezelőtt tervezte meg a Laweiplein kereszteződést közlekedési lámpák, nyilak és jelzések nélkül. A „közös tér”, egy látszólag kaotikus kereszteződés koncepciója nemzetközi figyelmet keltett, és több országban is átvették. Hans Monderman azzal érvelt, hogy „ha mindenki óvatos, mindenki biztonságban van”, és a közlekedési lámpák nélküli átkelőhelyeinek biztonságosságát azzal demonstrálta, hogy hátrafelé kelt át – anélkül, hogy valaha is megsérülne.

A közlekedési szakemberek azonban egyetértenek abban, hogy ez a rendszer a kevésbé zsúfolt területeken működik jobban, ami nem vonatkozik Mentonra, az Azúr-part rendkívül népszerű célpontjára. Sarkozy azonban a francia nép felelősségtudatára és polgári szellemére épít – ami megkérdőjelezhető tét, különösen a franciaországi autósok viselkedéséről szóló legújabb tanulmányok fényében. Lehet, hogy Sarkozy nem gondolta át alaposan a koncepciót.

Drachtenben később néhány jelöletlen területet körforgalommá alakítottak át, a helyiek pedig az egyik kereszteződést „kamikaze útnak” becézték a keletkezett káosz miatt.

A koncepció mögött azonban szilárd érvek állnak: amikor senki sem tudja egyértelműen, hogy kinek van elsőbbsége, a közlekedők figyelmesebbé válnak, fenntartják a szemkontaktust, csökkentik a sebességet, és kerülik a felelőtlen előzéseket – olyan viselkedések, amelyek tanulmányok szerint csökkentik a balesetek számát és azok súlyosságát. Másrészt a veszélyeztetett közlekedők gyakran kevésbé érzik magukat biztonságban az ilyen kétértelmű helyzetekben. Sarkozy más érveket is felhozhatott volna az ötlete mellett, például a közúti jelzések fenntartásának magas költségeit (amelyek néha több tízezer euróban mérhetők, beleértve a közlekedési lámpák működtetéséhez szükséges energiát is), vagy a forgalom áramlásával kapcsolatos előnyöket.

Gy. E.
Fotó: Algemeen Dagblad