Az EU 27 tagállamának és az Európai Parlamentnek a tárgyalói Brüsszelben megállapodásra jutottak a géntechnológiára vonatkozó szabályok enyhítéséről. Az új szabályozást még az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamoknak is ratifikálniuk kell. Ez általában csak formalitás, ha az intézmények tárgyalói korábban már megállapodtak egy kompromisszumban.

A szabályozások célja az úgynevezett új genomikai technikák (NGT-k) befolyásolása. Ezek korlátozott számú géntechnológiai beavatkozást foglalnak magukban – például a CRISPR-Cas génszerkesztő eszköz használatát –, amelyek az Európai Bizottság szerint csupán a hagyományos nemesítést gyorsítják fel.

Mindkét fél szerint ezeket a fajtákat csak magán a vetőmagon kell majd genetikailag módosítottként megjelölni. Továbbá a jóváhagyás előtti környezeti vizsgálatokat is mellőzni fogják. Ezek a vizsgálatok jelenleg annyira összetettek, hogy az engedélyezés olyan drága és időigényes, hogy gyakran nem éri meg.

A támogatók abban reménykednek, hogy a változások olyan gyümölcs- és zöldségfajtákhoz vezetnek, amelyek termékenyebbek, jobban ellenállnak az éghajlatváltozásnak, tápanyagban gazdagabbak és kevesebb műtrágyát igényelnek. A tudósok a kutatás egyszerűsítése érdekében a kevésbé szigorú szabályozásokra is számítanak.

A világ más régióiban már kevésbé szigorú szabályozások vannak érvényben, ezért a parlament és az EU-tagállamok képviselői a gazdálkodók versenyképességének javulására számítanak. A javaslatokat így a mezőgazdasági ágazatban jóváhagyták.
A kritikusok többek között azt követelik, hogy a fogyasztóknak szabad választási lehetőséget kapjanak arra, hogy fogyasztanak-e ilyen élelmiszereket vagy sem. Az osztrák európai parlamenti képviselők kritikusan viszonyulnak az új szabályozáshoz: Amikor több mint egy évvel ezelőtt, azaz az EU-választások előtti utolsó törvényhozási időszakban szavaztak a parlamenti álláspontról, a NEOS párt kivételével az összes jelenlévő osztrák európai parlamenti képviselő ellene szavazott.

Norbert Totschnig mezőgazdasági miniszter (ÖVP) az uniós kollégáival folytatott megbeszéléseken következetesen kiállt Ausztria álláspontja mellett a választás szabadsága és a kötelező címkézés mellett. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság eredeti javaslatai a nagyvállalatoknak kedvezhetnek, és veszélyeztethetik a viszonylag kisméretű mezőgazdasági és vetőmagágazatot.

Az elfogadott tervezet enyhített követelményeket is előír a géntechnológiával módosított növények szántóföldeken való nyomon követhetőségére vonatkozóan, valamint szabályozást tartalmaz a technológiák szabadalmaztathatóságára vonatkozóan.

A biogazdálkodás a jövőben is GMO-mentes marad. A parlament szerint azonban a géntechnológia „technikailag elkerülhetetlen jelenléte” nem minősülhet jogsértésnek.

Elvileg a génszerkesztés lehetővé teszi mind a kisebb, mind a jelentősen nagyobb beavatkozásokat. A növényekbe történő kiterjedtebb beavatkozásokra továbbra is szigorúbb szabályok vonatkoznak – például amikor idegen géneket juttatnak be egy növénybe. Ez a helyzet például akkor, amikor egy baktériumból származó géneket juttatnak be egy kukoricanövénybe.

Cz.A.
Fotó: APA Image