Folytatódott szerdán a bizonyítási eljárás a dunaszerdahelyi Nemzeti Összetartozás Emlékműve ügyében a besztercebányai Specializált Büntetőbíróságon.

A tárgyaláson eddig meghallgatták a hét vádlottat, három tanút (Karaffa Attila dunaszerdahelyi alpolgármestert, Patrik Dubovský dunaszerdahelyi történészt és Ľudovít Gunčaga dunaszerdahelyi lakost, a Szlovák Értelmiségiek Társulása nevű, nacionalista szervezet tagját, aki feljelentette a rendőrségen az emlékmű építőit) és a nyomozás során begyűjtött szakvéleményeket.

A szerdai tárgyalási napon két szakértőt is meghallgattak tanúként. Két fontos kérdés merült fel a tárgyalás során: félárbócon lógott-e a magyar zászló Dunaszerdahelyen, és az emlékműről elmondható-e, hogy az emberi jogok elnyomására irányuló mozgalmat képvisel.

A 2020-ban a dunaszerdahelyi Sárga Kastély mellett emelt Nemzeti Összetartozás Emlékműve építői ellen szélsőséges anyag előállítása és szélsőséges csoport alapítása vádjával folyik eljárás. A vádlottakat négytől nyolc évig tartó szabadságvesztés fenyegeti.

Az ügyészség fő érve, hogy az emlékmű a hű másolata annak az 1939-es dunaszerdahelyi emlékműnek, amelyet az 1938-as bécsi döntés első évfordulója alkalmából adtak át. A náci Németország és a fasiszta Olaszország által jóváhagyott bécsi döntés alapján csatolták a dél-szlovákiai területeket Magyarországhoz, az 1939-es emlékmű erre emlékeztetett.

A Kondé Miklós Polgári Társulás által állított emlékművet 2020. november 12-én adták át, vagyis ugyanazon a napon, mint az 1939-eset. Az ügyészség szerint ezért az új emlékmű is szélsőséges jelkép, mert az emberi jogokat eltipró szélsőséges rezsimek által meghozott bécsi döntést legitimálja.
A vádlottak azzal védekeznek, eredetileg 2020. június 4-én, a trianoni egyezmény aláírásának 100. évfordulóján akarták volna átadni az emlékművet, és csak a Covid-járvány miatt tolták az átadás időpontját őszre.

Az emlékmű a vád szerint azoknak az ún. országzászló-emlékműveknek a mintája alapján készült, amelyeket a két világháború között nagy számban emeltek Magyarországon és a Magyarországhoz 1938 után csatolt területeken, és amelyek a határmódosításokat szorgalmazó revizionista mozgalmak jelképeinek számítottak.

A dunaszerdahelyi emlékművön a magyar nemzeti ünnepek és emléknapok alkalmával felvonták a magyar zászlót, amelyet félárbócra engedtek – ez a két világháború közötti országzászló-emlékműveken egy revizionista jelképnek számított. A vádlottak ugyanakkor cáfolták, hogy félárbócra eresztették a zászlót az emlékművön.

Napunk/sgy.