Három év után megszületett az elsőfokú, így még nem jogerős ítéletet szerdán a Fővárosi Törvényszék az elhíresült antifa-ügyben, amely igencsak súlyos és egyben elrettentő lett. Az ügyben senki sem halt meg és senkinek sem lett maradandó sérülése de dégcsak nem is bérgyilkosságra való felbújásról beszélünk, mint például Gyárfás Tamás esetében, aki kevesebb büntetést kapott, mint a német Maja T. . A biróság nyolc év fegyházbüntetést szabott ki a német vádlottra, aki részt vett a vádirat szerint a 2023 februárjában elkövetett antifa-támadásokban.

Maja T.-t és társait azzal vádolták, hogy 2023 februárjában csoportosan megtámadtak és megvertek több olyan embert, akikről leginkább a ruházatuk alapján azt gondolták, szélsőjobboldaliak, és a Kitörés Emléktúrára vagy a „becsület napjára” mennek. A vádlottak közül egyedül Maja T. volt a tárgyalóteremben, de szerdán két másik, külföldön tartózkodó vádlottat is bűnösnek talált a bíróság. Az olasz Gabriele M. hét év börtönbüntetést, Anna Christina M. két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A szerdán kimondott ítéletek ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezést nyújtott be.

Az ügyészség Maja T.-t bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolta. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, amennyiben Maja T. beismeri tettét.

Mindannyian tudjuk, milyen ítéletet akar Magyarország miniszterelnöke – mondta Maja T. az utolsó szó jogán.

A vádlott hosszasan beszélt arról, hogy Magyarországon mennyire elnyomják az ellenvéleményeket, szerinte a hatalom célja az elrettentés, ezért akarják őt is száműzni a társadalomból. Említette azt is Maja T, hogy betiltották a mellette kiálló demonstrációkat, amiket többször az apja szervezett.

A szerdai tárgyalás kezdetén több kommandós vezette be Maja T.-t a tárgyalóterembe. A terem egyik oldalán a vádlott támogatói tapssal köszöntötték, a másik oldalon hangos fújolással nyilvánították ki a véleményüket kopasz férfiak, akik között ott voltak a szélsőjobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai is.

Sós József bíró hosszan, több mint két órán át indokolta a bíróság ítéletét. Elmondta, hogy Maja T. érdemi vallomást nem tett, amelyben beismerte volna bűnösségét. Azt viszont kiemelte a bíró, hogy a vádlott rendszeresen panaszkodott a fogvatartási körülményeire, illetve már a szerdai ítélethirdetés előtt is többször arról beszélt, előre lehet már tudni a bíróság ítéletét.

Tényként lehet megállapítani, hogy több mint tíz személy vett részt a támadásokban – mondta a bíró az indoklásban.

Több tanúvallomásából is idézett, amelyekben megjelent, hogy kifejezetten jobboldali emberek bántalmazása volt a szervezet célja. Arról szintén többen beszéltek a nyomozás és a bírósági eljárás alatt, hogy a támadások elkövetése közben felosztották egymás között a különböző feladatokat. Hosszan beszélt arról is, hogy a 2023 februárjában, Budapest több pontján is elkövetett támadásokat a vallomások szerint teleszkópos bottal követték el, amely akár életveszélyes sérülések okozására is alkalmas lehetett volna.

Sós József bíró kifejtette, hogyan, melyik tanúk vallomásai alapján sikerült beazonosítani a támadókat. A bíró határozottan jelentette ki, hogy Maja T. beazonosítása több helyszíni felvétel, illetve egy a támadások után nem sokkal felvett tanúvallomás alapján történt meg. A bíróság szerint a bizonyítékok egyértelműen mutatják, hogy Maja T. a koordinált, meghatározott koreográfia szerint elkövetett, provokálatlan támadássorozathoz hol tevőlegesen, hol egyszerűen a jelenlétével járult hozzá.

A bíró annak a sértettnek a bántalmazásáról is részletesen beszélt, akit egy nyolcfős társaság vert össze Gazdagréten. Az élelmiszerbolt előtti támadásról jól látható videófelvétel is készült, amin a bíró szerint világosan látszott, hogy valakit „brutálisan megtámadtak mindenféle indok nélkül”. Egyik vádlott sem mondta el pontosan, milyen indokkal támadták meg a férfit, de a bíró azt mondta, hogy erre egyszerűen nem is lehet indok, esélye sem volt védekezni a sértettnek.

A szerdai tárgyalás vége felé arról is beszélt a bíró, hogy miért minősíthető bűnszervezetnek a csoport, ami elkövette a támadásokat. Legalább három emberből álló, hosszabb ideje, hierarchikusan, konspiratívan működő csoport, aminek szabadságvesztéssel járó bűncselekmények elkövetése a célja – mutatta be Sós József, milyen feltételei vannak annak, hogy egy szervezetből bűnszervezet legyen. A bíró szerint mind a kamerafelvételek, mind a sértettek és kívülállók vallomásai, a támadási célok megfogalmazása egyaránt arra mutatott, hogy a támadás résztvevői szervezetten és konspiratívan működtek együtt. Mindegyik támadás rövid ideig, csendben zajlott, a támadók minden esetben egy meghatározott útvonalon hagyták el a helyszínt. A bíró szerint az utóbbiak megvalósulásához muszáj volt ezeket pontosan előre megbeszélni, de az is szükséges volt, hogy valamilyen hierarchikus szerepeket meghatározzanak a támadások elkövetésénél.

A most kihirdetett ítéletek ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezést nyújtott be. Az ügyész mindhárom vádlott esetében súlyosabb büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A vádlottak védői szintén fellebbeztek a bíróság szerdai döntése ellen. Anna Christina M. védője csak a büntetés enyhítéséért, Gabriele M. és Maja T. védői viszont teljes felmentésért fellebbeztek. Maja T. ezt szóban is megerősítette, amiért nagy tapsot kapott a támogatóitól. Maja T. szimpatizánsai a tárgyalás végén transzparenseket feltartva kiabálták hangosan angolul, hogy „szabadságot Majának!”, és „szabadítsanak ki minden antifasisztát”. Maja T. hátranézett, mosolygott, aztán bilincsben kivezették a tárgyalóteremből.

MInt ismeretes ennek büntetőügynek az elsőrendű vádlottja, az olasz tanárnő, Ilaria Salis volt. Őt viszont 2024-ben olasz zöldbaloldali jelöltként európai parlamenti képviselőnek választották, úgyhogy a magyar hatóságok szabadon engedték, és felfüggesztették az ellene folyó bírósági ügyet. Hogy a vádlott elleni eljárást továbbra is tudják folytatni, a magyar hatóságok többször is kérték az Európai Parlamentet (EP), hogy függesszék fel Salis mentelmi jogát. Eddig azonban ez nem történt meg. Az EP jogi szakbizottsága 2025 szeptemberében sem javasolta, hogy felfüggesszék Salis mentelmi jogát.

Az ítélet után a német külügyminiszterhez fordul a német Maja T. édesapja, Wolfram Jarosch.

A döntéseket „mindössze 30 percnyi tanácskozás után” hozták meg, a védelem véleményét „látszólag csak formalitásként” hallgatták meg, az eredmény pedig „előre meghatározott” volt. Sajnos a félelmeim beigazolódtak. Ez egy politikai kirakatper volt. Világossá vált, mit jelent az autokrácia Magyarországon. Ez a gyermekem elleni igazságtalanság szomorú betetőzése” -mondta Maja T édesapa.

Az ügy hatására 2025 szeptemberében az Egyesült Államok után Magyarországon is terrorszervezetekké nyilvánították az antifa szervezeteket.

( Cs.T.)