Közeledik az ősz egyik leglátványosabb eseménye, a kelta eredetű halloween, amely mára Amerikában és Európa-szerte is hatalmas népszerűségnek örvend. Jelmezek, mécsesek, csontvázak és a híres „csokit vagy csalunk” édességgyűjtés, szinte lehetetlen kimaradni belőle. De vajon helyénvaló-e, hogy egy zsidó is részt vegyen benne? – teszi fel a kérdést cikkében a Zsido.com.

Purim vs. Halloween
Cvi Freeman rabbi a Chabad.org oldalán foglalta össze a választ: bár a halloween elsősorban gyerekeknek szól, a zsidó hagyomány szempontjából ez az ünnep idegen, sőt, gyökereiben pogány eredetű. A kelták az ősök szellemeit akarták kiengesztelni, és a rémisztő maskarák célja az volt, hogy elűzzék a démonokat.
Sokan vonzónak találják a halloween vidám, jelmezes hangulatát. A zsidó hagyományban azonban már létezik egy ünnep, amelyben szintén álruhát öltünk, de egészen más szellemiséggel: ez purim.

Míg halloween az elmúlásra és a félelemre épül, purim az élet, a derű és a megmenekülés ünnepe. Ősszel helyett tavasszal tartjuk, követelés helyett ajándékozunk, ijesztgetés helyett örvendezünk, és démonok helyett bölcsek történeteit idézzük fel.
Ezt a különbséget érdemes a gyerekeknek is megmutatni: ha megértik, hogy purim nem a félelemről, hanem a fényről és az összetartozásról szól, ők maguk fogják választani, hogy kimaradnak a halloweeni kavalkádból.

A zsidó út nem a beolvadás, hanem a példaadás
Nem egyszerű „másnak” lenni, de a zsidó nép története pont erről szól. Ábrahám és Sára már évezredekkel ezelőtt elfordult a bálványkultusztól, hogy az egyistenhit útját kövessék. A zsidóság nem zárkózik el a világ elől, de nem is olvad bele, mert ha lecseréljük a hagyományainkat másokéra, elveszítjük önazonosságunkat. A Tóra is figyelmeztet:
„Egyiptom országának cselekedete szerint, amelyben laktatok, ne cselekedjetek… és törvényeik szerint ne járjatok.”
(3Mózes 18:3)

A rabbinikus források szerint minden olyan szokás tiltott, amely pogány gyökerű, vagy amelyet csak azért követünk, hogy „olyanok legyünk, mint mások”. A Sulchán Áruch megengedi a kulturális, logikus alapú szokások átvételét, de kizárja a vallási eredetűeket. A halloween esetében az alapok egyértelműen spirituális, nem-zsidó irányba mutatnak.

És mi a helyzet a hálaadással?
Érdekes módon a hálaadás ünnepe (Thanksgiving) más megítélés alá esik. A Lubavicsi Rebbe szerint az ünnep lényege a hála az Örökkévalónak az életért és a megélhetésért, ez összhangban van a zsidó szemlélettel. Moshe Feinstein rabbi mégis azt tanácsolta, hogy ha valaki pulykát eszik hálaadáskor, ne hagyja ki, hogy jelezze, nem vallási, hanem egyszerű családi, hálaadó eseményként kezeli.

A zsidó válasz: félelem helyett fény
A zsidóságban minden ünnep az életet ünnepli. A halloween a halált próbálja megszelídíteni, purim, hanuka és minden zsidó ünnep pedig a fényt hozza vissza a világba. Ne féljünk tehát „másnak lenni”. Az Örökkévaló népét arra választotta, hogy példát mutasson, hogy fényt gyújtson ott is, ahol mások árnyékokat keresnek.

A halloween pogány eredetű ünnep, amely a zsidó hitvilággal nem összeegyeztethető. A zsidó hagyomány saját, örömteli és életigenlő ünnepei – mint purim vagy hanuka – már megadják mindazt a vidámságot, amit sokan a halloweenben keresnek, csak éppen fényből, nem félelemből születve.
neokhon