A gyorshajtók megfékezését célzó javaslatnak másodjára fut neki majd a főpolgármester. Először 2024 decemberében tárgyalta az erről szóló előterjesztést – az akkor már tiszás képviselőket is felsorakoztató - Fővárosi Közgyűlés. A főpolgármester ahhoz kért felhatalmazást, hogy a fővárosi önkormányzat felterjesztési jogával élve kezdeményezze a közlekedési jogszabályok módosítását, méghozzá akképpen, hogy a megengedett sebességhatárt lakott területen 50 km/ órával, azon kívül 75 kilométer per órával átlépők járművét első ízben 6 hónapra, azután véglegesen kobozzák el. A javaslatot akkor nem támogatta sem a Fidesz, sem a Tisza, így nem is ment át.

A városvezetés növelné a traffipaxok számát is Budapesten. A 2023-ban elfogadott közlekedésbiztonsági stratégiában megjelölt cél: 2030-ig 50 százalékkal, 2050-re pedig nullára csökkenjen a közúti közlekedés halálos áldozatainak száma a fővárosban.

A KSH adatai szerint 2019-ben – Karácsony Gergely főpolgármesterré választásának évében – 42-en haltak meg közlekedési balesetben Budapesten, 2025-re ez a szám 25-re csökkent. A balesetek száma pedig 3810-ről 2817-re esett vissza. A halállal végződő balesetek közel felét gyorshajtás okozza.

A városvezetés éppen ezért úgy gondolja, hogy a cél elérését jelentősen segítené, ha még több helyen lenne a folyamatosan működő sebességmérő kamera a fővárosi utakon.

Legutóbb 2024-ben 26 traffipaxot helyeztek ki a BRFK-val egyeztetve, amelyek 47 forgalmi sáv forgalmát képesek ellenőrizni. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság által telepített sebességmérő kamerák az Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszerbe (IKSZR) bekötött készülékek.

Az ORFK kérdésünkre válaszolva tisztázta, hogy ezek a kamerák nincsenek közvetlenül bekötve a VÉDA rendszerbe, a sebességméréssel kapcsolatos adatok az IKSZR rendszerén keresztül jutnak el a VÉDA rendszerbe az erre kialakított interfészen keresztül.

A rendőrség annak idején maga is megdöbbentőnek nevezte az új 26 traffipax eredményét: az első négy napon 10 ezer gyorshajtót csíptek meg. Az első hónapban összesen csaknem 53 ezer gyorshajtót mértek be ezekkel, ami 2,6 milliárd forint bírságbevételt jelentett, 2025-ben ezek alapján összesen 222.429 bírságot szabott ki a rendőrség együttesen több mint 12 milliárd forint értékben – válaszolta az ORFK.

Mivel a traffipaxok útján kiszabott bírságok esetében a NAV jár el, ez a pénz teljes egészében a központi költségvetésbe folyik be. A gyorshajtókra kiszabott bírságok bevételéből ugyanis se a fővárosi önkormányzat, se a rendőrség nem kap semmit, teljes egészében elnyeli államkincstár.

A főváros ennek ellenére tovább növelné a traffipaxok számát, a rendőrséggel közösen további 38 kamerát helyzenének ki. Csakhogy a terveknek egyelőre gátat szab a sebességmérő kamerák adatait fogadó és feldolgozó informatikai rendszer, a VÉDA kapacitása .

A nyitányként 160, változtatható helyű, és 134 fix telepítésű Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontból és egy ehhez kapcsolódó adatfeldolgozó rendszerből (Közlekedésbiztonsági Automatizált Feldolgozó és Információs Rendszer) álló VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózatot 14,5 milliárd forint európai uniós forrásból építette ki az ORFK. A rendszer egésze 2016. áprilisától működik. Az informatikai rendszert és kamerákat az ARH Informatikai Zrt. és az iCell Mobilsoft Zrt. szállította, az ARH Zrt. egészen 2023-ig működtette a rendszert. Az erről szóló, 2018-ban aláírt, 5 éves szerződést 2023-ban meghosszabbították 5 hónappal, a vállalási ár így 5,1 milliárdra nőtt. Jól jövedelmező üzletnek tűnik, az ARH Zrt. ennek ellenére el sem indult a következő üzemeltetési tenderen, amelyet végül egyedüli pályázóként a GVSX Szolgáltató Kft. nyert meg. Ők 48 hónapra 4,1 milliárd forintot kértek. A szerződés jövőre jár le.

A GVSX ott van minden zsíros üzletnél, fővárosi önkormányzatnak is régi partnere.
A cég fejlesztette és üzemelteti a fővárosi Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszert (IKSZR), amelynek révén a buszsáv-, illetve forgalomfigyelő mérőpontokon 400 térfigyelő kamerát helyeztek el, amelyek közül 110 rendszámleolvasásra is alkalmas. Az IKSZR mellett a cég szellemi alkotásának minősül a térfigyelő kamerákat működtető Szitakötő-rendszer is. A szoftverek forráskódját nem adták el a megrendelőknek, így a szoftverek fejlesztését csak a GVSX Kft. tudja elvégezni. A BRFK éppen ezért 2017 júliusban őket bízta meg az IKSZR-nek a Szitakötő-rendszerbe, illetve a Központi Adatközpont felhőjébe illesztésével, azóta is ők üzemeltetik az IKSZR rendvédelmi modulját. Az idén januári BRFK szerződéslista szerint a 2029. novemberéig érvényes szerződés összértéke 264 millió forint.

A GVSX-t bevették a fővárosi lámpaoszlopok reklámcélú hasznosításának üzletébe is. A pályázat első részét a Garancsi István-féle ESMA Reklám Zrt., a második részét – közlekedési adatgyűjtők kihelyezését – a (SYS IT jogutódja) SYS IT Network Zrt. vezette konzorcium nyerte, benne a GVSX-vel. Iparági szereplők szerint akár milliárdos bevétel is jöhet ebből.

A GVSX Kft-t vezető Sipos Gyula benne volt abban az informatikai üzletben is, amelybe Bolla Tibor, a BKV főpolgármester-váltást, illetve M3-metrókocsi vásárlást túlélő vezérigazgatója végül belebukott. A BKV teljes informatikai rendszerének üzemeltetésére és fejlesztésére még Tarlós István főpolgármestersége idején szerződtek a SYS IT Kft-vel. A sok milliárdos BKV-konc azonban még azon a nyáron átkerült a SYS IT Kft.-ből kivált SYS IT Network Zrt.-hez, amelybe azután beszállt a Pintér Sándor belügyminiszter bizalmi körébe sorolt Tasnádi László és Sipos Gyula cége, az A.B.Y.11 Kft. Utóbbinak azóta Csányi Sándor OTP-vezér a többségi tulajdonosa. A SYS IT-ból közben PRO-IT Solutions Zrt. lett, de a cégvezető Sipos Gyula maradt. Sipost tavaly beültették az egyik fővárosi cég - DUNA-KÚT Víziközmű Építő és Szolgáltató Kft. – felügyelőbizottságába is.

Közben a Sipos tulajdonában lévő GVSX 2024-ben összeolvadt az OTP-vezér Csányi Sándor többségi és szintén milliárdos Nagy György kisebbségi tulajdonában lévő Digital Innovation and Solution Kft.-vel.

2026 is jól indult a cégnek: a GVSX egy három tagú konzorcium tagjaként 16 milliárdos keretszerződést írt alá az állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal térfigyelő kamerák telepítéséről és működtetéséről.

( V.Zs.)