Gyorsabb jövő a vasúti közlekedés számára „Ez nem csupán egy vízió, hanem egy reális ütemterv a szűk keresztmetszetek megszüntetésére, a beruházások felszabadítására és a vasúti rendszerek harmonizálására” – közölte az Európai Bizottság. A terv célja, hogy Európa fő csomópontjait egy transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) keresztül összekapcsolja, lehetővé téve a vonatok számára a 200 km/h feletti sebesség elérését.

Az európai tisztviselők hangsúlyozzák, hogy nem csak a sebességről van szó, hanem a szabadságról, a kapcsolatokról és a fejlődésről is. A terv célja az utazási idők jelentős csökkentése mellett az éjszakai vonatszolgáltatások bővítése, valamint a vasúti szolgáltatások megbízhatóságának és kényelmének javítása. Támogatja továbbá az Európai Unió kettős célkitűzését, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, és megerősítse globális versenyképességét.

A terv szerint 2030-ra a Berlin és Koppenhága közötti út mindössze négy órát vesz igénybe a mai hét órával szemben. 2035-re Szófia és Athén közötti távolság hat óra lesz a jelenlegi közel 14 órával szemben. Az új, határokon átnyúló összeköttetések felgyorsítják majd az utazást a balti fővárosok között, a menetidőt 6 óra 10 percről 1 óra 45 percre csökkentve. Nyugat-Európában a Lisszabon és Madrid közötti utazás mindössze három órát vesz igénybe majd, szemben a jelenlegi kilenc órával.

Az európai vasutak fejlesztésének gazdasági és társadalmi hatása „A nagysebességű vasút nem csupán az utazási idők csökkentéséről szól – összehozza az európaiakat, erősíti gazdaságunkat és vezető szerepet tölt be a fenntartható közlekedésért folytatott globális versenyben. A mai tervvel a törekvéseket tettekre váltjuk: lebontjuk az akadályokat, mozgósítjuk a modern infrastruktúrába történő beruházásokat, és a határokon átnyúló vasutat a karbonsemleges, versenyképes és biztonságos Európa gerincévé tesszük” – mondta Apostolos Tzitzikostas, a közlekedésért és a fenntartható turizmusért felelős biztos.

A terv végrehajtásának támogatásához az Európai Bizottság becslése szerint körülbelül 546 milliárd eurós beruházásra van szükség a nagysebességű hálózat hosszának megháromszorozásához, amely jelenleg főként négy nyugat-európai országban koncentrálódik: Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban. Az eredeti forrás szerint Közép- és Kelet-Európa továbbra is rosszul kapcsolódik. Az Európai Unió Vasúti Ügynökségének megbízatását 2026-ban felülvizsgálják, hogy megszüntessék a felesleges nemzeti szabályozásokat, és hatékonyabb engedélyeket és tanúsítványokat adjanak ki. További intézkedések közé tartozik a páneurópai jelzések és jegyértékesítési rendszerek fejlesztése, hogy az utasok egyetlen weboldalon keresztül vásárolhassanak határokon átnyúló jegyeket.

„Minden utasnak képesnek kell lennie arra, hogy határokon átnyúló vasúti jegyeket, és végül kombinált vasúti és repülőjegyeket foglaljon egyetlen weboldalon keresztül” – ígérte Tzitzikostas. Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) üdvözölte a terveket, és a fenntartható utazás felé tett előrelépésként jellemezte azokat. „A fogyasztók túl sokáig bonyolult foglalásokkal, korlátozott utasjogokkal, rossz csatlakozásokkal és alacsony színvonalú szolgáltatásokkal szembesültek, amikor vonattal utaztak Európában” – mondta Robin Loos, a BEUC közlekedési vezetője.

Ugyanakkor a Vasúti és Infrastruktúra Társaságok Közössége (CER) üdvözölte azt a célkitűzést, hogy az új nagysebességű vonalak esetében 250 km/h vagy annál magasabb szabványsebességet határozzanak meg, mivel úgy vélték, hogy ez lehetővé teszi a vasúti közlekedés számára, hogy hatékonyan versenyezzen a rövid távú járatokkal.

Független szakértők, mint például Jon Worth, azonban szkepticizmusukat fejezték ki ezen ambiciózus célok elérésével kapcsolatban. „Megmondhatok egy olyan vonalat, amely megépül, vagy egy olyan vonatot, amelyet ennek a dokumentumnak az eredményeként vásárolnak meg? Nem, nem tehetem, mert végső soron ez nem egy terv. Inkább egy vágyálomszerű jövőkép” – mondta Worth.

stoffán
Fotó: CFR