Az ismert erdélyi művész házaspár, Kosztándi B. Katalin és Kosztándi Jenő festőművészek alkotásaiból az Idő jelei címmel nyílt kiállítás a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A Kosztándi házaspár a képzőművészet és a művészképzés területén egyaránt „égkőnek számít” Székelyföldön –hangsúlyozta Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a szerdai megnyitón. Kiemelte: talán hétköznapi munkájuk során, illetve a nehézségek közepette ők maguk nem is érezték, hogy milyen sokat tesznek közösségükért, amelynek tagjai azonban méltán büszkék a házaspár kiemelkedő és példamutató életére. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-haza Galéria legfontosabb küldetésének tesz eleget, amikor hónapról hónapra egy tető alá hozza a külhoni magyar művészeket és a budapesti művészetkedvelőket. A művész házaspár jelenleg is Kézdivásárhelyen él és alkot. Az erdélyi magyar közösség szerves részeként sokat tettek a város művészeti neveléséért, a művészeti élet szervezéséért, valamint a helyi céhtörténeti múzeum létrehozásáért. Kezdeményezésükre a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumban gimnáziumi szinten rajztagozatot hoztak létre, ahol nyugdíjazásukig mindketten tanítottak.

Kosztándi Jenő a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerezte meg diplomáját. Egyetemi évei alatt kezdetben leginkább az impresszionizmussal, később a kubizmussal és a szürrealizmussal is megismerkedett, de alkotó évei alatt végig tartózkodott a modernkedő festésmódtól. Brassóban 1961-ben találkozott Mattis Teutsch János festőművésszel, akinek festményei a képalkotás szabadsága felé indították el Kosztándi Jenő művészetét. Képein az egyetemes modern művészet és az erdélyi formavilág egységesítése fedezhető fel. Alkotói világát a környezetéből vett jelekkel, saját életének emlékeivel gazdagítja. Kompozícióinak egyfajta szabályszerűséget teremt, a formák ritmizálásával, struktúrák mérnöki tervezésével alkot monumentálisat. Műveit többfajta technikával készíti, ami nagyban függ a kiválasztott témától, annak hangulatától, mondanivalójától. Néhány alkotását pitt ceruzával, másokat festőkéssel készít. Számos erdélyi művészeti tárlat rendszeres résztvevője, szervezője. A rendszerváltás előtt tizennyolc évig a Romániai Képzőművészeti Szövetség vezetőségének tanácstagjaként is tevékenykedett, munkáit magángyűjtemények, múzeumok és galériák őrzik. Kézdivásárhely főterén 2010-ben nyílt meg a Kosztándi Galéria, amelynek állandó kiállításán a művész házaspár életművének válogatása tekinthető meg.

Kosztándi Jenő munkásságáért 2015-ben Háromszék Kultúrájáért Díjat, idén Magyar Arany Érdemkeresztet kapott. Kosztándi B. Katalin a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola pedagógia szakán szerzett rajztanári oklevelet. Itt találkozott Kosztándi Jenővel, akihez 1955-ben ment feleségül. Tanulmányai alatt nagy hatást tett rá művész tanárainak, Mohy Sándornak, Kádár Tibornak és Teodor Harsiának képi világa. Kézdivásárhelyen 1957-től rajztanárként dolgozott, mellette népművelőként tevékenykedett. Aktívan 1976-tól szerepel kiállításokon, és ekkor kezdte el saját stílusjegyekkel átszőtt munkásságának kialakítását is. Korai éveiben olajképeket is festett, ám életművében inkább az akvarell- és a pasztellmunkák dominálnak.

A fehéres, szürkés, esetenként egy-egy színre és annak árnyalataira fókuszáló, lágy tónusokban megkomponált képein a népi építészet ornamentikája mellett falusi életképek, tájrészletek, az őt körülvevő világ történései jelennek meg. Műveiben szülőföldje iránt érzett lelkiségét igyekszik megfogalmazni, ezzel hangsúlyozva a közösségteremtő értékeket. Munkásságát 2014-ben Magyar Arany Érdemkereszttel, 2015-ben Háromszék Kultúrájáért Díjjal ismerték el. A június 10-ig látható tárlat kurátora Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója.

(Fotó: MTI)