hirdetés

Öt év alatt 180 ezerrel csökkent a rokkantsági nyugdíjban részesülők száma, így 2016 végén alig 250 ezren részesültek ilyen ellátásban – olvasható a KSH összefoglalójában, amit a tavalyi Mikrocenzussal kapcsolatban adtak ki. Az öregségi nyugdíjban részesülők száma viszont több mint 100 ezerrel emelkedett ugyanebben az időszakban.

rokkant-jokortvA statisztikai hivatal adatai szerint 2016-ban 2,728 millió volt az ellátásban részesülő inaktívak száma a 2011-es 2,95 millióval szemben. A csoporton belül azonban jelentős átrendeződés ment végbe: a gyermekgondozási ellátásban részesülők száma 15 ezerrel csökkent, az öregségi nyugdíjasok száma 110 ezerrel emelkedett, míg a rokkantsági ellátásban részesülők száma 180 ezerrel esett vissza.

A rokkantsági nyugdíjasok létszáma elsősorban a szigorodó szabályozások miatt csökkent. A legmarkánsabb létszámcsökkenés Budapesten történt, felére esett vissza a szám, ezenkívül jelentős fogyás látható Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyékben. Ugyanakkor Tolnában volt a legkisebb mértékű változás (70%-ra mérséklődött), és továbbra is e megyében alkották a legnagyobb hányadot a rokkantsági ellátásban részesülők (a lakosság 4,9%-a) – emeli ki a KSH.

A rokkantnyugdíjasok számának visszaesése mellett részben azért emelkedett az öregségi nyugdíjban részesülők száma, mert a korábbi rokkantsági ellátást kapók egy része elérte a nyugdíjkorhatárt. Az ellátásban részesülő inaktívakon belül az öregségi nyugdíjasok képviselik a legnagyobb csoportot, számuk – 2016-ban 2 millió 109 ezer fő – 111 ezerrel nőtt öt év alatt. Ez a növekedés lényegében a nőket érintette – a rájuk vonatkozó korkedvezményes nyugdíj következményeként. A férfiak számának stagnálása feltehetően a nyugdíjkorhatár emelkedésével magyarázható. A nők aránya az öregségi nyugdíjasok között 1,9 százalékponttal emelkedett, 2016-ban 63% lett.

A fővárosban (26%) valamelyest kisebb az ellátásban részesülő inaktívak aránya, mint az ország egészében (28%). A településlépcsőn lefelé haladva arányuk kismértékben emelkedett, a legmagasabb a községekben (29%) volt. Ez a mintázat nem változott, annak ellenére, hogy 2011 és 2016 között az inaktív csoport számbeli csökkenése a kistelepüléseken nagyobb mértékben ment végbe: a községekben számottevően, 11%-kal csökkent az ellátásban részesülő inaktívak száma, míg a fővárosban mindössze 5,4%-kal.

Területi szempontból az ellátásban részesülő inaktívak legnépesebb csoportját alkotó öregségi nyugdíjasok száma legnagyobb mértékben SzabolcsSzatmár-Beregben és Hajdú-Biharban nőtt. A növekedéssel együtt is e két megyében, illetve Pest megyében éltek továbbra is a legkisebb arányban az öregségi nyugdíjasok (18-20%). Ellenben Zalában, Nógrádban, Somogyban és Békésben a népesség negyedét alkották.