hirdetés

Csúnyán pofára esett a magyar állam és a Nemzeti Földalapkezelő is. Erkölcsileg és emberileg is elbukták az eszetlenül véghez vitt kishantosi földosztást. A Kishantos-ügy néven elhíresült konfliktus lényege, hogy a 21 éve működő, nemzetközileg elismert ökológiai mintagazdaság állami földterületeit egy tollvonással más bérlőknek, NER-es haveroknak, komáknak adták át, a mintagazdaság egy részét beszántották, megsemmisítették erőből.

 

Hat évig zajló per zárult le kedden a Kúrián, amelyet még a magyar állam indított a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace ellen. Az állam 14 millió forintot és ennek kamatait kérte számon a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtól és az őket támogató Greenpeace Magyarországtól, amiért megpróbálták megvédeni Magyarország egyedülálló biogazdaságát a pusztítástól. Kész röhej , hogy az eszetlen ámokfutás után még volt mersze pereskedni, követelőznie a magyar államnak és agrárszakembereknek.

A Kishantos-ügy néven elhíresült konfliktus lényege, hogy a 21 éve működő, nemzetközileg elismert ökológiai mintagazdaság állami földterületeit egy tollvonással más bérlőknek adták át, a mintagazdaság egy részét beszántották, megsemmisítették.

A Greenpeace Magyarország közleményben számolt be arról, hogy végre megszületett a Kúria döntése, amely megalapozatlannak találta az állam keresetét, és jóváhagyta az I. és II. fokú bíróság korábbi, erről szóló döntését. A Kúria ítélete ellen magyarországi jogorvoslati lehetőség nincs és bár a Greenpeace szerint ebben a perben tehát győzött az igazság, Kishantos azonban még sokáig az állami természetpusztítás jelképe marad.

A hat éve zajló – ebből négy évig halasztott – pert még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A per egyik célja az volt, hogy a földrablás miatt Kishantos földjei körül tiltakozók ellen bevetett magán hadsereg bérét az állam magukkal a kishantosiakkal és a Greenpeace-szel fizettesse meg.

2014. április 12-én – a folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára – az „új bérlők” művelésbe vétel címszó alatt megsemmisítették a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság több mint 400 hektárnyi bionövényét, akkori áron kb. 117 millió forint értékben, amely ellen a helyszínen tüntettek Kishantos munkatársai és a Greenpeace aktivistái. Az értelmetlen, barbár pusztításra az NFA utasította a kishantosi földek „új bérlőit”, és az akció biztosítására egy privát, őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amely a gazdasághoz vezető közutakat is lezárta. Az NFK álláspontja az volt, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, egyéb állítólagos elmaradt díjakat, 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel.

A Greenpeace szerint az, hogy az állam a Kishantos földjein zajló demonstráció ellen a rendvédelmi hatóságok kirendelése helyett miért egy privát őrző-védő céget bérelt fel, az máig rejtély.

„Aki már volt áldozata igazságtalanságnak és hamis vádaknak, az tudja, milyen érzés hosszú éveket elvesztegetni végtelen bírósági perekben. Ebben a perben ugyan most győzött az igazság, ezeket az éveket már senki nem adja vissza nekünk. Örömmel üdvözöljük a végső, Kúria által meghozott döntést, amely – megerősítve az első és másodfokú bíróság ítéletét – elutasította a Magyar Állam keresetét. Hitünk szerint mindazt, amit tettünk, Kishantos igazságáért tettük, és igazunkat most már a legmagasabb szintű magyar bíróság is kimondta. Kishantos értelmetlen elpusztítása azonban még sokáig az állami természetpusztítás jelképe marad, és csak bízhatunk abban, hogy egyszer megtörténik a csoda és Kishantos visszakapja a földjeit” – nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse a per lezárulta után.

Annyi negatív dolog és igazságtalanság történt az elmúlt évek alatt. Csoda, hogy végre a törvények és a józan ész alapján született ítélet, ami végre lezárta ezt a szégyenletes pert. Már az is szégyenletes volt, hogy minden valós indok nélkül ‘magánhadsereget’ vetettek be civilek ellen a kishantosi tüntetéseken. Külön örülök, hogy bizonyítottság hiányában utasították el az állam felülvizsgálati kérelmét. Az igazság és a törvényesség győzedelmeskedett.-nyilatkozta Ács Sándorné.

A bíróság már tavaly kimondta első fokon, hogy Kishantos „a környezeti értéknek minősülő biogazdaság védelme érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el, felróhatóság nem terheli”, és alappal vélelmezte, hogy az évtizedek alatt általa kialakított ökológiai mintagazdaság olyan környezeti érték, „amely méltó az alkotmányos szintű védelemre, abban részesülni is fog.” A bíróság szerint a Greenpeace pedig csupán a gyülekezési jogával élt, amikor békésen védte Kishantost, nem követett el jogsértést. A Kúria most ezt azt ítéletet hagyta helyben.

( Horváth Sz.)