hirdetés

A magyar és lengyel kereset elutasítását kérte a jogállamisági perben Campos Sánchez-Bordona az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka. Azaz a jogállamiság megsértésének lehet szankciója a támogatások megvonása . Mindez nem jó hír Magyarországnak, hisz az indítvány már egyben iránymutató a majdani, jövő év elején esedékes ítélet kimenetelét nézve és van pár csatánk Brüsszellel.

 

Az Európai Unió Bíróságának illetékes főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona csütörtökön ismertetett indítványában zöld jelzést adott az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokhoz kötő, úgynevezett kondicionalitás-rendeletnek.

A jogszabályt Magyarország és Lengyelország idén tavasszal támadta meg az uniós bíróságon, mondván: az önmagában összeegyeztethetetlen az uniós joggal, megkerüli az EU alapszerződéseit, ráadásul a jogbiztonság elve ellen is vét. De legfőképp oka a perlekedésünknek csupán az időhúzás volt.

A luxembourgi főtanácsnok ezzel szemben ma amellett foglalt állást, hogy a jogállamisági feltételrendszert a megfelelő jogalapon fogadták el, az összeegyeztethető az EUSZ 7. cikkével, és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét.

„El kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be” – állapította meg Campos Sánchez-Bordona, aki szerint a rendelet célja egy sajátos mechanizmus létrehozása az uniós költségvetés megfelelő végrehajtásának biztosítására. Véleménye szerint ez a budapesti és varsói érvekkel szemben nem egy újabb hetes cikkely szerinti eljárást jelent: „a jogállamiságot nem egy, az EUSZ 7. cikkben szereplőhöz hasonló szankcionáló mechanizmus útján törekszik megvédeni, hanem egy pénzügyi feltételrendszer-eszközt hoz létre ezen uniós érték védelmére”. A szerződések hetes cikkelyével kapcsolatban kimondja azt is, hogy az nem akadályozza, hogy más eszközökkel gondoskodjanak a jogállamiság védelméről. Megállapítja továbbá, hogy a rendeletet nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával.

A rendelet csak a jogállamiság elveinek egy tagállam általi olyan megsértésére vonatkozik, amely közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek kockázata komolyan fennáll – áll a nyilvánosságra hozott indoklásban.

Luxembourgban előzetesen kimondták azt is, hogy noha az uniós értéknek a fogalma tág, az uniós jogalkotó jogosult annak pontosítására egy olyan sajátos jogterület vonatkozásában, mint a költségvetés végrehajtása. A főtanácsnok szerint a kondicionalitás-rendelet emellett eleget tesz a jogbiztonság elve által támasztott, az egyértelműség, a pontosság és az előreláthatóság minimális követelményeinek.

A vitatott rendelet január 1-jén azt követően lépett hatályba, hogy a tagországok állam- és kormányfői múlt decemberi csúcstalálkozójukon lehetőséget teremtettek rá, hogy a rendelet megtámadható legyen az uniós bíróságon, s azt is kikötötték, hogy az Európai Bizottság az ítéletig nem kezdeményezhet intézkedéseket a jogszabály alapján.

Az Európai Parlament azóta viszont több kísérletet is tett az országvezetők akaratának felülírására.

Az EP október végén odáig ment, hogy mulasztási eljárást kezdeményezett az Ursula von der Leyen vezette testülettel szemben. A bizottsági elnöknő korábban – a decemberi országvezetői megállapodással összhangban – kikötötte: addig nem kezdeményeznek eljárásokat a jogszabály alapján, amíg az EU bírói fórumának szakvéleménye nem ismert.

A főtanácsnok indítványára reagálva közleményt adott ki a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja. Mint írták, továbbra is „mindent megteszünk a ‘jogállamiságinak’ maszkírozott zsarolás ellen”, s az úgynevezett költségvetési kondicionalitási rendelet nyilvánvaló célja, hogy lehetőséget teremtsen az Európai Bizottság számára, hogy megvonja a költségvetési forrásokat azon tagállamoktól, amelyek nem felelnek meg az elfogult ideológiai elvárásaiknak. Hozzátették: nem fogadjuk el, hogy Brüsszel a hatalmával visszaélve a tagállamoknak járó költségvetési források megvonásával politikai, ideológiai alapon zsarolja a tagállamokat. “Sajnálatos hogy a főtanácsnok indítványában figyelmen kívül hagyja, hogy a Magyarország és Lengyelország által megtámadott kondicionalitási rendeletnek téves a jogalapja, hogy súlyos jogi hibákat tartalmaz, és hogy megkerüli az alapító uniós szerződések céljait”. A nagyobbik kormánypárt képviselői szerint „A magyar embereknek járó forrásokat meg fogjuk védeni, minden eszközzel ki fogunk állni azért, hogy az uniós nyomásgyakorlás ne veszélyeztesse ezeket a forrásokat”.

(Nagy A.)