Az Európai Bizottság pénzügyi szankciós lehetőség hiányában nem tudta megakadályozni a magyar kormányt abban, hogy a lakosságnak szánt uniós energiahatékonysági ingyenpénzt a középületek felújításra terelje át, írta a Portfolio. 

Magával is szembe megy a kormány lakossági lakásszigetelésre szánt 90 milliárd átjátszásával a közintézményeknek. Az intézkedés okai homályosak, a minisztériumok nem valódi akadályokra hivatkoznak. Az viszont biztos, hogy így könnyebb lesz mutyizni. Energiaügyi szakértők szerint nem lesz még egy ilyen lehetőség, és nemzetstratégiai hibát követünk el.

 

Lázár János még 2015-ben jelentette be, hogy az energiapazarló Kádár-kocka családi házakra szánt energiahatékonysági vissza nem térítendő uniós támogatásokat a középületek sokkal kisebb energiamegtakarítást ígérő felújítására fogják átterelni. A hivatalos indok az volt, hogy az EU nem adhatja oda közvetlenül a lakosságnak az EU-támogatást, ezért inkább átterelik a pénzt a középületek projektjeire.

 

Ezt a kérdést azonban meg lehetett volna oldani egy energiahatékonysági alap közbeiktatásával, ami elosztotta volna a lakosságnak a pénzt, ahogy erre számos uniós tagállamban van példa. A politikai akarat azonban más volt.

 

Több levélváltás is volt a magyar hatóságok és a Bizottság között a KEHOP módosításának részleteiről, de sokáig nem jött hivatalos brüsszeli jelzés arról, hogy végül rábólintott-e a változtatásokra. Az viszont már az elejétől nyilvánvaló volt, hogy a dolgot szankcionálni nem nagyon tudják. Aztán a napokban jelent meg egy szűkszavú közlemény a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán, miszerint módosult a KEHOP és a módosított változat 2018.02.05-től hatályos. A módosításokat összefoglaló anyagból az is kiderült, hogy az Európai Bizottság jóváhagyása már tavaly megtörtént.

 

A Bizottság tehát csendben már egy éve rábólintott arra, hogy a magyar kormány 2014-ről 2015-re hirtelen meggondolta magát és a lakossági épületenergetikai beruházásokra szánt vissza nem térítendő forrásokat középületek energetikai felújítására akarja fordítani. Ennek a váltásnak pedig, ahogy a Portfolio.hu írja, két fontos következménye lett: az ingyenpénz helyett csak hitelt kellett felkínálni a lakosságnak az energiahatékonysági pályázatok keretében, amire láthatóan nem ugrottak rá a családok az elmúlt egy évben.

Másrészt a pénzek átterelésének olyan következménye is lett, hogy csökkentenie kellett Magyarországnak a 2020-ig vállalt teljes energiamegtakarítási célját 18%-ról 16,28%-ra.