hirdetés

Putyin nem fog az atomhoz nyúlni a CIA szerint. Az amerikai központi hírszerzés szerint Putyin valóban azt gondolja, hogy nem engedheti meg magának a vereséget Ukrajnában. Kína pedig óvatosabb a tajvani szándékaival.

 

Semmilyen jel sem utal arra, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére készül az ukrajnai konfliktusban – mondta William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szombaton a Financial Times című amerikai napilap által rendezett washingtoni konferencián.

„Az orosz vezetéstől hallott háborús uszító nyilatkozatok fényében azonban nem vehetjük félvállról ezt a lehetőséget” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a szervezet továbbra is fokozott figyelmet fordít a témára.

Röviddel az ukrajnai háború kezdete után Oroszország készültségbe helyezte elrettentő erőit, beleértve a nukleáris fegyvereket is. Többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök is célozgatott arra, hogy szükség esetén kész bevetni a taktikai nukleáris arzenált, „gyors és erőteljes” választ ígért arra az esetre, ha bárki kívülről beavatkozna az ukrajnai konfliktusba.

Burns elmondta, hogy értékelésük szerint Putyin úgy véli, hogy a katonai konfliktus fokozásával javíthat helyzetén, és
nem engedheti meg magának a vereséget Ukrajnában.

A CIA igazgatója úgy látja, Kínát zavarja, hogy az ukrajnai háború közelebb hozta egymáshoz az európaiakat és az amerikaiakat. Ezért Peking lankadatlan figyelemmel követi a konfliktus alakulását, amely befolyásolja Kína Tajvannal kapcsolatos számításait is. Nem mondott le ugyanis arról, hogy idővel megszerzi az ellenőrzést a 23 millió lakosú, önálló kormányzattal rendelkező sziget fölött, de az ukrajnai konfliktus tanulságai befolyásolják a módszerrel és az időzítéssel kapcsolatos számításait.

Az igazgató szerint azonban a kínai kormányt megdöbbentette Ukrajna heves ellenállása, az atlanti szövetség összezárása, illetve a háborúval járó orosz gazdasági költségek.

Kína nem volt hajlandó elítélni az orosz támadást, és bírálta a Nyugat által kivetett szankciókat. Néhány héttel a háború február 24-i kezdete előtt Peking és Moszkva korlátlan stratégiai partnerséget kötött. Kína és Oroszország az elmúlt években szorosabbra fűzte együttműködését az energetika és a biztonság terén. Ennek ellenére az Egyesült Államok úgy véli, Kínát nyugtalanítják az esetleges károk, amelyeket az okozhat neki, hogy jó kapcsolat fűzi a háborús bűncselekményekkel és kegyetlenkedésekkel vádolt Oroszországhoz.

( Németh A.)