A Vidéki nők nemzetközi napján azok előtt a nők előtt tisztelgünk, akik kulcsszerepet játszanak az élelmiszer-biztonság, a megélhetés, a háztartások és a közösségek fenntartásában.

A világ népességének egynegyedét képviselő vidéki nők többsége függ a természeti erőforrásoktól, megélhetésük pedig a mezőgazdasághoz köthető. A fejlődő országokban a vidéki nők 43%-a mezőgazdasági munkaerő. Főként a rendelkezésre álló ételek termelésével, feldolgozásával, előkészítésével foglalkoznak, tehát elsődleges feladat számukra az élelmiszer-biztonság megteremtése. A munkájuk elengedhetetlen nem csupán a háztáji gazdálkodásban, hanem a vidéki gazdaságokban is, valamint az egész nemzeti gazdaság működéséhez is nagyban hozzájárulnak. 76%-uk különösen szegény vidéki területen él.

A vidéken élő nőket többszörös mértékű diszkrimináció éri, mivel fokozott kockázata van a szegénységnek, az erőszak előfordulásának és a bizonytalanságnak. Az éghajlatváltozás is súlyosbítja a női gazdálkodóknál az akadályokat és kockázatokat, például a föld és a víz hiánya újabb és újabb kihívásokat teremthet. Az éghajlat változékonysága és a kiszámíthatatlan időjárás növeli a mezőgazdasági károkat, csökkenti a mezőgazdasági termelékenységet és az élelmiszerhez jutást bizonytalanná teszi. A nőknek pedig a gazdálkodó férfiaknál is nehezebb a sorsuk. Helyzetük javítása nagyban hozzájárulhatna a világban éhező és szegény emberek számának csökkentéséhez, ami a Fenntartható Fejlődés Program 2030 egyik célja.

Ezenfelül növekedne az élelmiszer-biztonság is. A probléma egyik megoldása lehetne a szociális védelmi rendszerek, munkaerő, termelőerő, a piac fejlesztése. Valamint le kellene küzdeni a pénzügyi és gazdasági akadályokat a lányok oktatását illetően, például csökkenteni vagy eltörölni a tanulási költségeket és a tandíjat, vagy ösztöndíjat és egyéb támogatásokat nyújtani különösen a falvakban élőknek. Szükséges lenne jogi reformokat végrehajtani ahhoz, hogy biztosítsák a tulajdonhoz való egyenlő jogot és az egészséghez való jogot. Fejleszteni kellene az egészségügyi szolgáltatásokat, a gyógyszerekhez való hozzájutást és az egészségügyi képzést. A szülési körülményeket is javítani kellene, mivel a halálozási ráta rendkívül magas.
A bennszülött nők is különleges szerepet vállalnak a mezőgazdasági termelésben, valamint a vízgyűjtésben is kiveszik a részüket. Ők a kulcsai a mezőgazdasági fejlesztéseknek, az élelmiszerbiztonságnak és a szegénység felszámolásának. A vidéki nőkhöz hasonlóan szintén többszörös hátrányban vannak, sérülnek az emberi jogaik. Kevésbé képzettek, kevésbé jutnak hozzá az erőforrásokhoz, rövidebb ideig élnek, kevésbé veszik igénybe a szociális szolgáltatásokat és gyakran nem vehetnek részt a politikai folyamatokban. A kitörési lehetőség nehéz a számukra.
Kiszolgáltatottak a természetnek, valamint gyakran diszkrimináció éri őket, amikor az alapvető szolgáltatásokhoz kívánnak hozzáférni, hiszen máshogy viselkednek és öltözködnek, mint kortársaik. További problémát jelent az egyenlőtlenség a jogi struktúrában is. Nincs joguk a föld és a termelési eszközök megszerzéséhez. Méltánytalan az öröklési rendszer valamint a házassági szabályok, amelyek hajlamosak többletjogot biztosítani a férfiaknak, akik így kiváltságos helyzetbe kerülnek. Ezáltal kialakul egy diszkriminatív gondolkodásmód és meggyőződés, amely a nőket alacsonyabb rangúnak tartja. A szerkezeti igazságtalanság pedig a bennszülött nők számára elszegényedést, kiszolgáltatottságot okoz.

Néhány magyar adat
2011-ben: összesen 106.5 ezer főt foglalkoztattak a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatban (76 800 férfi, 29 700 nő.) 2015-ben ez a szám: 82 900 férfi és 25 800 nő volt (Összesen: 108.800 fő).
A mezőgazdaság munkaerő-ráfordítása 20%-kal csökkent hazánk uniós csatlakozása óta, ezen belül a nem fizetett munkaerő 21%-kal, a fizetett munkaerő 17%-kal lett kevesebb. A csökkenés fő oka az egyéni gazdaságok számának gyors ütemű fogyatkozása. Az EU gyakorlata megkülönbözteti a fizetett és a nem fizetett munkavégzést is, utóbbi az egyéni gazdaságokban a háztartások tagjai által végzett mezőgazdasági munkát fedi. A 2000-ben és 2010-ben végrehajtott teljes körű mezőgazdasági összeírás adatai szerint 10 év alatt az egyéni gazdaságok száma 40%-kal esett vissza, ami a tőke, valamint a szakértelem hiányával, és a kedvezőtlen gazdaságszerkezettel állt összefüggésben.

Az ENSZ ún. CEDAW (a nők elleni diszkriminációval foglalkozó) Bizottsága számára 2013-ban készült magyar jelentés szerint a vidékfejlesztési elképzelések kivitelezése során alapvetően fontos az ún. LEADER-megközelítés, ami a települési önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek együttműködését, valamint a részvételükkel megalakult helyi közösségek által létrehozott a helyi vidékfejlesztési stratégiában (HVS) foglalt, alulról jövő kezdeményezések megvalósítását jelenti. A Helyi Akciócsoportokba (LEADER HACS) női civil szervezeteknek, vállalkozóknak lehetőségük van tagként belépni.
A HACS-ok körében végzett felmérés alapján számszerűsíthető adatokat kaptunk a nők vidékfejlesztésben történő részvételével kapcsolatban. 95 HACS fedi le teljes mértékben az ország területét, ezek esetében jellemző, hogy az egyesületekben (tagok, elnökség, felügyelő bizottság) megközelítőleg 30-35% a nők aránya. A munkaszervezetben azonban egyértelműen a nők vannak többségben (60-70%), nem egyedi eset az sem, hogy ez az arány 100%.Több beszámolóban is kiemelték, hogy igyekeznek rugalmas munkabeosztással alkalmazkodni a gyermekes nők igényeihez.
A szakképzési és tájékoztatási tevékenységek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az agrárágazatban dolgozók szaktudása növekedjen, a versenyképességük és gazdálkodásuk fenntarthatósága javuljon. Ehhez kapcsolódóan a Magyar Agrár Kamara szakképzési és tájékoztatási tevékenységet folytat, melybe több mint 17 ezer vidéki nőt vont be, ez a szám az összes bevontak számának 27%-át teszi ki.
A mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók részére térítésmentes képzések keretében olyan szakmai, gazdálkodási és aktuális agrárszabályozási ismereteket nyújtanak, amelyek segítségével fokozni tudják azok piaci versenyképességét. Továbbá cél, hogy jobban meg tudjanak felelni a környezettudatos, fenntartható gazdálkodás követelményeinek, valamint hatékonyabban, és szabályszerűen fel tudják használni az elnyert támogatásokat. Ennek keretében 3575 női kérelmező részére biztosítottak szakképzést, ami a forrásfelhasználás alapján az igénylők mintegy 11%-a.
A 2007-2011 közötti időszakban az EU társfinanszírozásával megvalósuló vidékfejlesztési program keretében megnyílt források nagymértékben járultak hozzá mind az agrárszektor, mind pedig a vállalkozói réteg fejlesztéséhez, ami az ágazatban foglalkoztatottak számának emelkedéséhez vezetett. A támogatások sok esetben az önfoglalkoztatást segítik elő, ezzel is hozzájárulva a vidéki vállalkozói réteg fejlődését. Valamennyi uniós forrásból támogatott fejlesztésben érvényesíteni kell az esélyegyenlőség elvét. Az esélyegyenlőségi elv érvényesítése során Magyarország, mint az Európai Unió tagállama nagy figyelmet fordít a nők, a megváltozott munkaképességűek és a fiatalok hátrányainak csökkentésére.

Az esélyegyenlőségi szempontokat tekintve a kérelmet benyújtók többletpontot kaphatnak a jogcím rendeletében meghatározottaktól függően amennyiben:
• az ügyfél vagy foglalkoztatott: nő, vagy csökkent munkaképességű, nem természetes személy esetén, ha pályázatában vállalja, hogy nőt foglalkoztat
• az ügyfél lakhelye/székhelye vagy a beruházás megvalósítási helye hátrányos helyzetű/elmaradott terület.

Ezen irányelvek értelmében 2011 év végéig a vidékfejlesztési támogatások négy tengelyén mintegy 27723 kifizetett támogatási kérelmen keresztül, 28,8 milliárd forint támogatási összeget fizettek ki, a kedvezményezettek minden esetben nők voltak. Ez a teljes forrás 5,5%-a. Ezek között találunk olyan jogcímeket is, melyek esetében magasabb a kedvezményezett nők száma. Ilyen jogcím a Fiatal mezőgazdasági termelők indulásához nyújtandó támogatás, melynek keretében a támogatási kérelmet benyújtóknak kb. 38%-a volt nő (874 pályázó), ez több mint 9 milliárd forint támogatási összeget jelent. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése jogcím adatai szerint a kedvezményezett nők száma meghaladta az ezret, ami a beadott pályázatok 11%-a, ami azt jelenti, hogy 8 milliárd forintnyi támogatás jutott a női pályázókra.

A támogatások nagy része olyan kompenzációs támogatás, amelyeket kedvezőtlen vagy Natura 2000-es területek műveléséhez nyújt a vidékfejlesztési program. Ezekre mintegy 17 ezer női pályázó kapott támogatást, ami több mint 10 milliárd forint támogatási összeget jelent.
Egy további támogatási konstrukcióban az életminőség javítása a vidéki területeken, a gazdasági tevékenységek diverzifikálásának ösztönzése, illetve a vidéki gazdaság fejlesztése döntő súlyt képvisel. Ezen programokban a kedvezményezett nők száma mintegy 300 fő volt, ez a támogatottak részére 1, 4 milliárd forintos forrást jelentett. A mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése esetén kb. 10 %-os, még a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások esetén 16%-os volt a női részvétel.

Az Unió társfinanszírozásával megvalósuló vidékfejlesztési programban szerepel a vidéki lakosság életminőségének javítását elősegítő intézkedések között a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése is. Az intézkedés célja, a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésének támogatásával a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos kistelepülések és tanyák esélyegyenlőségének növelése, az ott élők életfeltételeinek javítása, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás és a szociális alapellátások kiépítésének elősegítése, a települések szolgáltatási funkcióinak bővítése, közösségfejlesztés, valamint jobb életminőség elérése.

Az intézkedés azon vidéki területekre összpontosít, amelyeken a települések lélekszáma nem haladja meg az 5000 főt vagy a népsűrűség legfeljebb 100 fő/km2, továbbá azon települések külterületeire, ahol a lakosság több mint 2%-a külterületen él. A végső kedvezményezettek a települési önkormányzatok, az önkormányzati társulások, valamint a támogatásra jogosult településeken székhellyel, illetve telephellyel rendelkező nonprofit szervezetek. A támogatás keretében egy minimum 8+1 személyes gépjármű beszerzésére volt lehetősége 1083 kedvezményezettnek, mintegy 8,55 milliárd forint értékben. Az intézkedés a vidéki falvakban élő nők mintegy harmada számára könnyítette meg az alapszolgáltatások elérését.
A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér (IKSZT) kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások alapvető célja, hogy a vidéki területeken megteremtse a feltételeket a közösségek működéséhez, fejlesztéséhez. Az IKSZT egyben szolgáltatásszervezési modell is, mely lehetővé teszi a helyi lakosság számára fontos (köz)szolgáltatások egy épületben való működtetését és hozzáférhetőségét. Az IKSZT keretében megvalósítható tevékenységek a foglalkoztatási, vállalkozásfejlesztéshez kötődő, gyermek és ifjúsági, oktatási, képzési, közművelődési programok, szociális és lakossági, ügyfélszolgálati jellegű szolgáltatások. A program keretében 612 pályázó kapott támogatást mintegy 25 milliárd forint értékben, aminek révén jelentősen megkönnyítheti a pályázók nők tízezreinek az életét.
A vidéki nők első nemzetközi napját 2008. október 15-én tartották.

(Forrás: Csalad.hu)