hirdetés

Folytatódik a diósgyőri vár rekonstrukciója, uniós és állami forrásból több milliárd forint jut a várhatóan jövőre megkezdődő munkákra. Lesz vizesárok is még sok-sok látványos elem. 
diosgyori-varTörténelmi pompájában részben már 2014 nyarára megújult a diósgyőri vár, amely néhány várfal kivételével jószerivel újjáépült, az akkori munkákra zömmel uniós forrásból 2 milliárd 714 millió forintot fordítottak.

A miniszterelnök tavaly jelentette be Miskolcon, hogy a Modern városok program keretében a diósgyőri vár rekonstrukciója és a hozzá kapcsolódó fejlesztések is folytatódnak, a 6 milliárd forintos beruházáshoz 4,5 milliárd forintot az állam áll.

A 1,5 milliárd forint uniós forrásból és jelentős kormányzati támogatásból kezdődhet meg a vár felújítása, amely a tervek szerint két évig tart. Rekonstruálják a vár árkát, Európában alig van olyan vár, amelynek árkában ma még víz van, a diósgyőriben lesz, és ez különleges hangulatot teremt majd. Épül a Szinva-patak fölött egy új híd, fejlesztik a várhoz vezető utakat és az ottani parkolókat is – mondta Miskolc alpolgármestere, Kiss Gábor.

A várat történelmi források 1340-ben már királynéi javadalomként említik, és akkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, különösen azután vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is 
emlegették Diósgyőr várát a királynék váraként. Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult, 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak.